Adják a kötvényeinket

Hároméves mélypontra süllyedt a külföldi befektetők forintállampapír-állománya az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint.

A múlt hét végén névértéken számolva már csak 4480 milliárd forintnyi forintban denominált állampapír volt a külföldieknél, 12 százalékkal kevesebb, mint áprilisban. A nemzetközi intézmények tehát gyors ütemben szabadulnak meg a magyar hitelpapíroktól, ami a szakemberek szerint nem meglepő.

A külföldiek forintállampapír-állománya 2012 decemberétől ez év áprilisáig körülbelül 5 ezer milliárd forint körüli szinten volt. 2012-ben rengeteg kötvény felvásároltak a nemzetközi intézmények, az állományuk abban az évben az egyharmadával nőtt. Valószínűleg nekik is köszönhető, hogy a magyar állampapírok 2011 végén és 2012 elején bekövetkezett bóvliba sorolása után végül a kormány megúszta a Nemzetközi Valutalappal való komolyabb egyezkedést. A jól időzítő külföldi alapkezelők – köztük a Templeton – 7-9 százalékos hozammal szállhattak be a hosszú magyar államkötvényekbe, az idén pedig 3-4 százalék körüli hozammal adhatták el ugyanezeket a befektetéseiket, és az elmúlt három évben összesen 40 százalék körüli nyereséget érhettek el.

„Jelentős hozamcsökkenés volt az elmúlt években, ezért sokan profitot realizálnak” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A nagy külföldi alapkezelők persze a másodpiacon nehezen tudnak kiszállni, de az ÁKK visszavásárlási és csereaukcióin van erre lehetőségük, és ezeken az aukciókon folyamatosan erős az érdeklődés. Az államadósság-kezelő az idén 90 milliárd forintnyi államkötvény visszavásárlását hirdette meg, a beérkezett ajánlatok volumene viszont ennek több mint az ötszöröse volt, amiből az ÁKK végül 370 milliárd forintnyit el is fogadott. A másodpiacon is jelentkezhet persze kereslet.

A magyarországi bankoknak például szükségük van állampapírra, hiszen akár már jövőre előírhatják nekik, hogy az úgynevezett LCR-mutatót százszázalékosra teljesítsék, és ennek forrását állampapírban tartsák. Ez a mutató annyi likviditás tartását írja elő a hitelintézetek számára, amiből egy sokk esetén is legalább 30 napig képesek jegybanki segítség nélkül is kifizetni a betéteseket. Az is a banki keresletet erősíti az állampapírpiacon, hogy szeptembertől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korlátozni fogja a kéthetes betéthez való hozzáférést.

Míg három évvel ezelőtt a külföldiek kötvényvásárlása kifejezetten szerencsés volt a magyar állam számára, most már inkább csökkentené a kormány a külföldi kitettséget. A nettó adósság finanszírozását például, ha jelentős felárral is, de igyekszik az állam a lakossági állampapírok eladásából megoldani. Az idénre tervezett 600 milliárd forintos nettó értékesítés háromnegyede már az év közepére teljesülhet is. Ugyanezt a célt szolgálja a devizaadósság arányának mérséklése is. Jelenleg az államadósságon belül 27 százalékot tesznek ki a deviza-állampapírok, és 9 százalékot a devizahitelek, Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója viszont korábban úgy nyilatkozott, ebből évente 2-3 százalékpontnyit le lehet faragni.

A lakossági állampapírok iránt egyébként változatlanul erős a kereslet: a múlt héten már a korábbinál 25 bázisponttal alacsonyabb, 2,75 százalékos kamat mellett értékesítette az ÁKK az egyéves lakossági állampapírt, a Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ). Az érdeklődés ennek ellenére is élénk maradt, a 16,7 milliárd forint értékben meghirdetett értékpapírra több mint 29 milliárd forintnyi ajánlat futott be. A Féléves Kincstárjegy kereslete stabil, 1,1 milliárd forintnyit hirdettek meg az évente 2,5 százalékot fizető állampapírból, a jegyzések értéke megközelítette az 1,2 milliárd forintot.