Csak a lakáshitel megy

Az idén április végéig 92 milliárd forintnyi új lakáshitelt vettek fel a hazai háztartások; ez amellett, hogy 40 százalékkal több az egy évvel korábbinál, az elmúlt öt év legnagyobb kihelyezésének számít – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. (A 2012. eleji, bő 132 milliárdos kihelyezésnek csak töredékét lehet új kihelyezésnek venni, hiszen ott javarészt a kedvezményes végtörlesztéshez kapcsolódó átváltásokról volt szó.)

Ennek alapján, ha hasonló marad az új kihelyezések növekedési üteme, 2015 egészében akár 300-350 milliárdosra is duzzadhat az új lakáshitelek piaca, amely már közel áll a szakértők által kívánatosnak tartott, évi 4-500 milliárd forintos szinthez. Tavaly az év egészében egyébként meghaladta a 238 milliárd forintot az újonnan kihelyezett lakáshitelek piaca, ami 57,8 százalékos növekedést jelentett 2013-hoz képest.

A lakáshitelek felfutásának köszönhetően a teljes – folyószámlahitelek nélküli – lakossági piacon is elég markáns az első négyhavi növekedés: az új kihelyezések volumene ugyanis megközelítette a 149 milliárd forintot, amely nagyjából 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Ebből viszont az is következik, hogy a fogyasztási hiteleknél még nem igazán látszanak a jelei az áttörésnek, sőt, egyes kölcsöntípusoknál visszaesés is látszik tavalyhoz képest.

Ilyen terület például a szintén húzóágnak számító személyi kölcsönöké, ahol a 36,8 százalékos, első négyhavi új folyósítás 3,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Még erősebb, több mint 17 százalékos visszaesés mutatkozott emellett a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél: ez annak ellenére is figyelemre méltó, hogy a bő hétmilliárdos idei kihelyezés tükrében nem szabad túlzott következtetéseket levonni, hiszen néhány milliárdos mozgás is nagy kilengéseket eredményezhet. Élénkült viszont a piac az áruvásárlási és a gépjárműhiteleknél: a 10,8 százalékos, illetve bő 20 százalékos emelkedés jelentőségét viszont nagyban csökkenti, hogy az év első harmadában itt is néhány milliárdos piacon osztoztak a szolgáltatók.


Ami pedig a kilátásokat illeti, azok a viszonylag sok bizonytalansági tényező ellenére mindenképpen biztatók: a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a banki elszámolások tovább csökkenthetik a háztartások adósságát, illetve a kamatok csökkenése révén is mérséklik az adósságszolgálati terheket. A nettó pénzügyi vagyon növekedése mellett pedig az intézkedések során mintegy negyedével mérséklődik a háztartási szektor törlesztési terhe is a rendelkezésre álló jövedelem arányában, növelve ezzel a szektor hitelfelvételi kapacitását. Az eladósodott háztartásokat azonban – állapítja meg az MNB – továbbra is óvatosság jellemezheti.

Az adósok negyede hátradőlhet?

A késedelembe esett adósok jelentős részének elegendő lehet az egyenesbe kerüléshez az elszámolásból adódó tehercsökkenés – derül ki az MNB augusztusban végzett felméréséből. A kutatás során megkérdezték a legalább 30 napos késedelembe esett adósokat arról, hogy a törlesztőrészlet 15 százalékos csökkenése elegendő lenne-e számukra ahhoz, hogy megszűnjenek törlesztési nehézségeik. A felmérésben részt vevő, tényleges választ adó devizahitellel rendelkező adósok több mint egynegyede igenlő választ adott. Az összes válaszoló körülbelül egyötöde viszont nem tudta megítélni, hogy hogyan változna a helyzete.