Drágák lesznek az új bankok

Egyelőre vizsgálják a jelzálogbank alapításának lehetőségeit az érintett hazai hitelintézetek a jegybank által tervezett új szabályozási lépések nyomán – nyilatkozták lapunknak piaci szereplők. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban jelentette be: még ebben a hónapban megjelenhet az az MNB-rendelet, amelynek alapján legalább 15 százalékban hosszú lejáratú forrásokkal kell finanszírozniuk jelzáloghiteleiket a piaci szereplőknek. A jegybank közleménye szerint erre azért van szükség, mert a háztartási deviza-jelzáloghitelek forintosítását követően jelentősen megemelkedett a bankrendszerben a forinteszközök és -források közötti lejárati eltérés. A lejárati eltérés csökkentésének érdekében az MNB 2016. október 1-jétől bevezeti a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóját (JMM). Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forintforrások és az egy éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint-jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki konszolidált szinten. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell finanszírozniuk. A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti – közölte az MNB.

A számos új jelzálogbank alapítására vonatkozó prognózis az új szabályozás terve alapján nem tűnik elhamarkodottnak, ám az is igaz, hogy egy új jelzálogbank alapítása nagyon komoly költségekkel jár. A minimálisan előírt, 3 milliárd forintos tőke mellett ugyanis egy sor járulékos költséggel is számolniuk kell az érintetteknek. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha nem a saját jelzálogleveleiket teszik a hitelállomány mögé, az szintén komoly költséggel jár, hiszen akkor az ezzel járó marzzsal kell kalkulálniuk. A jelzálogbank-alapítás mindenesetre elsősorban azoknak a hitelintézeteknek érheti meg inkább, amelyek jelentős ingatlanfedezet mellett nyújtott állománnyal rendelkeznek, és a jövőben is komoly piaci súly fenntartására törekszenek. A jegybank rendeletének megjelenése után ugyanakkor nem sok idejük marad a számításokra az érintett piaci szereplőknek: a jövő októberi határidő tükrében még az idén meg kell hozniuk a döntést az ügyben.

A nagyjából 300 milliárdnyi új jelzáloglevél megjelenése nem elhanyagolható a piac egészének szempontjából: az első negyedév végén ugyanis alig több mint 1143 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt forgalomban Magyarországon, s ez ráadásul közel 14 százalékkal el is maradt az egy évvel korábbitól. A háztartási megtakarításoknál pedig minimális hatása lehet az új szabályozásnak: a lakosságnál 25,6 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt március végén, s ez bő egynegyedével volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó emellett, hogy a háztartásoknál lévő értékpapír-állományon belül a jelzáloglevelek súlya a fél százalékot sem érte el az első negyedév végén.

Egyelőre mindenki dobogós

A jelzáloglevelek minimálisan előírt mértékű kibocsátására vonatkozó, tervezett szabályozás nyomán jelentősen megugorhat a jelzálogbankok piaci súlya is. Az MNB Aranykönyv nevű összesítésének legfrissebb, 2013-as adatai szerint a három, jelenleg aktív szereplő – az FHB Jelzálogbank, az OTP Jelzálogbank és az UniCredit Jelzálogbank – mérlegfőösszege 1948,3 milliárd forintot ért el, amely 7,14 százalékos súlyt jelent a részvénytársasági hitelintézeti szektor eszközállományán belül, a három szereplő 125,5 milliárdos, összesített saját tőkéje pedig 4,2 százalékát képviselte a piacnak. A három, már működő versenyző viszont egyértelműen jól járhat az új szabályozással.