Frankügyletek: Tízmillió volt az átlagos bukás

Csaknem 20 milliárd forint veszteséget okozott a svájci frank hirtelen erősödése januárban a hazai befektetőknek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a bankszektoron kívüli pénzügyi piacokat vizsgáló kockázati jelentésében. A svájci jegybank január 15-én hozta meg azt a piac számára váratlan döntést, hogy feladja az 1,2-es euró/frank keresztárfolyam fenntartásáért folyó harcot, ami a frank hirtelen nagymértékű erősödéséhez vezetetett. A jellemzően külföldi internetes platformokon keresztül magas tőkeáttételes ügyleteket lebonyolító ügyfelek egy része hatalmasat bukott az intézkedés miatt.

A veszteség tíz hazai brókercéget érintett kisebb-nagyobb mértékben, ezeket a jegybank név szerint nem említette meg. Az internetes platformot biztosító szolgáltatók között viszont felsorolta Saxo Bankot, az Interactive Brokers Groupot, az FXCM-et és a Grain Capitalt is. A jegybanki jelentésből kiderül: egy átlagos ügyfél 10 millió forintot bukott az extrém piaci mozgásokon, vagyis nagyjából kétezren spekulálhattak a frank gyengülésére az euró ellenében úgy, hogy le is zárták a pozícióikat. A teljes kárösszeg ennél is nagyobb lehet, mert a még nyitott pozíciók aktuálisan fennálló veszteségét a jegybank nem számította bele a károkba.

Az ügyféltartozások egy részét a befektetők nem tudták fedezni, illetve az elszámolások során nem tudták rendezni. Korábban lapunk is beszámolt olyan befektetőkről, akik a Buda-Cashnél kötöttek ilyen ügyleteket, amelyeket a Saxo Bank platformján keresztül bonyolítottak le, a veszteségük pedig az eredetileg befektetett összeg körülbelül tízszerese lett.

Az ügyfelek azt is kifogásolták, hogy utólag módosították az elszámolás árfolyamát: az első elszámolás alapján még a befektetett tőke elegendő fedezetett nyújtott volna a veszteségekre, a pénznek csak körülbelül a felét bukták el. Később viszont kaptak egy másik elszámolást, amely alapján a veszteségük már az eredeti befektetés többszörösére rúgott. Az MNB szerint az ilyen utólagos ármódosítások miatt egyes online platformok működtetőivel szemben perek indulhatnak.

Az árfolyamsokk során a rejtett – a befektetési szolgáltatókat és befektetőket egyaránt érintő – kockázatok felszínre kerültek. A frank/euró árfolyam több mint 20 százalékos elmozdulása után a kereskedésbe beépített automatizált kockázatkezelési funkciók (stop-loss megbízások) nem működtek, sok esetben az online kereskedési rendszerek képtelenek voltak a magas megbízásszámot kezelni, és a pozíciókat az adott pillanatban lezárni.

Bár az internetes devizakereskedési platformok kockázatosak, a gyakran agresszív reklámoknak köszönhetően valószínűleg sokan kereskednek rajtuk. Tekintettel azonban arra, hogy sok cég – összesen több mint ezer vállalkozás – határon átnyúló szolgáltatásként kínálja ezt a lehetőséget, a jegybanknak sincs pontos adata arról, hány magyar spekulálhat az interneten devizaárfolyamokra. Egy hazai brókercégeknél végzett témavizsgálat szerint a hazai befektetési szolgáltatók forgalmának több mint felét is külföldi kereskedési platformokon kötik már az ügyfelek. Négy brókercégnél pedig helyszíni vizsgálatok is voltak, amelyek során több szabálytalanságot is találtak, és bírságot is kiszabtak.