Gyorsul a zuhanás a kínai tőzsdén

Tizennyolc éve nem látott zuhanást szenvedett el a Sanghai Composite-index az elmúlt két hétben: a június 12-i csúcshoz képest már 19 százalékkal estek vissza a kínai részvényárfolyamok. A pénteki kereskedés előrehaladtával egyre fokozódott az eladási nyomás, és a nap végére 7,4 százalékos mínuszban, 4193 ponton állapodott meg az index, miközben a dollárban denominált úgynevezett B-részvények piaca 9,1 százalékot zuhant, a hongkongi Hang Sheng pedig 1,8 százalékot gyengült. A sanghaji tőzsdét ezzel már csak egy hajszál választja el attól, hogy a nyugati terminológia szerint belépjen a medvepiacba, amiről 20 százalék fölötti esés után beszélnek a szakértők.

A tőzsdei rali végét sokan az MSCI indexszolgáltató döntésével hozzák összefüggésbe, amely június 9-én határozott arról, bekerülnek-e a kínai A-részvények a feltörekvő piacokat lefedő MSCI EM-indexbe. A döntés nemleges volt, a kínai kontinentális piac hozzáférhetősége és a részvényesi jogok védelme az MSCI szerint még nincs azon a szinten, hogy az A-részvények fokozatos felvétele elindulhatott volna. Ez után néhány nappal kezdődött meg a lejtmenet, ám megfigyelők szerint nem ez volt a fordulat igazi oka. A kínai lakosság gyakorlatilag bármiféle tőzsdei ismeret nélkül ugrott rá a részvénypiacra az elmúlt egy évben, az újonnan nyitott értékpapírszámlák száma folyamatosan rekordot döntött az elmúlt hónapokban. Nagy divat lett a hitelből tőzsdézés, a tőkeáttételes pozíciók nyitása, miközben a befektetők többsége helyi beszámolók szerint egyáltalán nincs tisztában a kockázatkezeléssel, és semmilyen terve nincs arra, ha az árak esetleg esnének.

A Sanghai Composite egy éve még 2000 pont körül mozgott, június közepére viszont már 5100 pont fölé emelkedett, vagyis 2,5-szeresére nőtt az index értéke. Az elmúlt hetekben egyre több szakértő hívta föl a figyelmet arra, hogy a rali fenntarthatatlan, és hamarosan nagyobb esés következhet. Helyi alapkezelők szerint a kormányzat megpróbált hasznot húzni a tőzsdei mániából. Úgy gondolták, egyrészt a kínai gazdaság lassulására is gyógyírt jelenthet a tőzsdéről finanszírozott növekedés, másrészt a csökkenő ingatlanárak miatt csalódott lakosság új befektetési lehetőségekhez juthat. A kínai felügyelet a június 14-ével kezdődő héten 24 elsődleges részvénykibocsátást (IPO) engedélyezett, mintegy 6,5 milliárd dollár értékben. A helyi részvényjegyzés sajátosságai miatt azonban ezek mintegy 1130 milliárd dollárnak megfelelő összeget vontak ki a piacról.
A pénteki kereskedés meg is mutatta, miért állnak sokan sorba az új kibocsátásokért: miközben a piac zuhant, a tőzsdére újonnan bevezetett Guotai Junan Securities brókercég részvényei 44 százalékot emelkedtek egyetlen nap alatt. Az állami brókercég 20 százalékos tőkeemelést hajtott végre, így 4,8 milliárd dollárhoz jutott tevékenysége bővítésének érdekében. A papírok az engedélyezett maximális mértékben emelkedtek, a 19,71 jüanos kibocsátási árról 28,38 jüanra. Ez volt a legnagyobb értékű kínai kibocsátás az Agricultural Bank 2010-es IPO-ja óta.

A felügyelet a pénteki zuhanást követően igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván, csak a túlértékelt piacokra jellemző természetes korrekcióról van szó. Nem sok jót vetít előre azonban, hogy 28 új kibocsátást engedélyeztek a következő két hétre. Az új részvénykibocsátásokat a 2013-as teljes tiltás után 2015 elején kezdték növekvő számban engedélyezni. Ekkor még mintegy havi 20 IPO kapott zöld utat, ez a szám áprilisban havi 40-re emelkedett. A részvénykibocsátások értéke még nagyobb, ha hozzávesszük a már tőzsdén lévő cégek tőkeemeléseit. Ezek összértéke az első félévben meghaladta a 70 milliárd dollárt, ami duplája a teljes 2014 évi összegnek.

Szombaton 25 bázisponttal, 4,85 százalékra csökkentette az alapkamatot a kínai jegybank, és több, a gazdasági növekedést ösztönző lépést is bejelentett. Fél százalékponttal csökkentette a kínai kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, a betéti kamatszintet 25 bázisponttal, két százalékra mérsékelte. Az intézkedéssel a 7 százalékosra tervezett gazdasági növekedést próbálják ösztönözni, de szakértők szerint az időzítésben szerepet játszottak a pénteki nagy tőzsdei zuhanás mellett a Görögországgal kapcsolatos aggodalmak is.