Még mindig hiányoznak a lakossági ügyfelek a hazai jármű-finanszírozási piacról, így a magánszemélyek hitelezése nehezen mozdul el a holtpontról – derül ki a rendelkezésre álló statisztikai adatokból. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly összesen 19,48 milliárd forintnyi új forintban denominált gépjárműhitelt vettek fel a háztartások, nagyjából 0,6 milliárddal kevesebbet az egy évvel korábbinál. 2015 első négy hónapjában pedig összesen 6,9 milliárd forintnyi új gépjárműhitel jelent meg a piacon – ez ugyan 16,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, de még így is csak egymilliárdnyi pluszt jelentett ahhoz képest.
A lízingpiacon valamivel jobban alakult a helyzet: ott a személyautók, kishaszonjárművek és motorkerékpárok finanszírozásának összege 29 milliárd forintot ért el 2015 első három hónapjában. Ez durván ötödével jobb az egy évvel korábbinál, ám ebben a vállalati ügyfelek vásárlásai is benne vannak, és gyaníthatóan nem a lakossági üzletek felfutása hozta a növekedést.
A lakossági ügyfelek hiányáról beszélt egy közelmúltban tartott szakmai rendezvényen Bohács Zoltán, a Lízingszövetség Autó Bizottságának vezetője is, emlékeztetve arra: míg a járműpiacon a vállalati és a készpénzes vásárlások száma 2014-re már lényegében visszatért a válság előtti szintre, addig a magánszemély vásárlók száma lassan hetedik éve nem éri el évente a húszezret. Ez a szám 2008-ban közel százezer volt, az ezt megelőző években pedig még magasabb. Emellett tavaly alig több mint 5 ezer magánszemély vett gépkocsit úgy, hogy finanszírozott volt az adásvétel. Ráadásul ha egy magánszemély ügyfél végül mégis hitelfelvételre szánta el magát, jellemzően feleannyi (2,17 millió forint) hitelt vett fel, mint egy vállalkozás.
A kihelyezések annak ellenére nem tudnak komoly mértékben emelkedni, hogy az elmúlt egy évben jelentősen javult a gépjármű-finanszírozási konstrukciók árazása. A jegybank adatai szerint a forint-gépjárműhitelek átlagos kamatlába a 2014. áprilisi 18,60-ról az idei év negyedik hónapjára 15,27 százalékra csökkent: bár utóbbi érték sem tekinthető túlságosan alacsonynak, a lakossági pénzügyi lízingkonstrukcióknál a szokásos öt-hat év körüli futamidőknél már a 8-10 százalékos THM-ek a jellemzőek.
A változatlanul alacsony keresletnek persze több oka is lehet. Talán a legfontosabb, hogy a háztartások figyelme az utóbbi időszakban erősen a használt – jellemzően külföldről behozott – járművek felé fordult (ez hatványozottan igaz a motorkerékpárokra). A másik ok, hogy a háztartások jelentős része még a devizaalapon felvett hitelének utóhatásaival van elfoglalva, illetve, ha vesz is fel hitelt, azt jellemzően nem járművásárlási céllal teszi. A kereslet alacsony szintjében kisebb súllyal bár, de szerepet játszhat az is, hogy a szabályozási környezet jelentősen szigorodott az elmúlt években: a most érvényes előírások szerint forintalapon legfeljebb a jármű vételárának 75 százalékát lehet hitellel, és 80 százalékát pénzügyi lízinggel finanszírozni, a maximális futamidő pedig 84 hónap lehet.
Az autópiaccal nincs gond
Idén az első öt hónapban az egy évvel korábbinál tíz százalékkal több, összesen 29 669 új személyautót helyeztek forgalomba – derül ki a DataHouse adataiból. A 2013-as adatokhoz képest pedig még szembetűnőbb a növekedés, hisz két évvel korábban valamivel több mint 22 ezer autót értékesítettek az év első öt hónapjában, ez 33 százalékkal kevesebb az ideinél. Ahogyan tavaly, idén is az Opel, a Škoda és a Ford ért el dobogós helyezést az első öt hónapban. Az újonnan forgalomba helyezett járművek egyharmada az alsó középkategóriából került ki. E téren minimális az elmozdulás a tavalyi adatokhoz képest, miközben 4 százalékpontos növekedés figyelhető meg a városi terepjáró (SUV) kategóriába tartozó autóknál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.