Bízik a közép-európai régióban az UniCredit

Az általában kedvező világgazdasági háttér ellenére a növekedés üteme 2015 első negyedévében nagy szórást mutat a különböző közép- és kelet-európai alrégiókban – derül ki az UniCredit Economics & FI/FX Research által készített CEE Quarterly című kiadványból. Az elemzés szerint az eurózónával fenntartott szoros gazdasági kapcsolatokból legtöbbet profitáló közép- és kelet-európai régió új uniós tagországainak (EU-KKE) növekedési bázisa a korábbi időszakhoz képest olyan új elemekkel bővült, mint a kedvezőbb kilátások által hajtott beruházások élénkülése, a foglalkoztatottság és a vásárlóerő javulása nyomán beindult lakossági fogyasztás, valamint a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta zajló forráskivonás ütemének lassulása. Mindezek alapján fenntarthatóbb, a külföldi keresletnek kevésbé kitett, 3 százalék fölötti átlagos növekedési ütemmel lehet számolni a régióban.

„Szintén segíti az EU-KEE alrégiót a viszonylag alacsony makrogazdasági egyensúlyhiány. Ezekben az országokban szinte nincs infláció, a folyó fizetési mérlegek egyensúlyt vagy többletet mutatnak, a pénzügyi költségvetési deficit stabilan a GDP-k 3 százaléka alatt van, a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő helyi bankrendszer likviditása megfelelő, tőkehelyzetük stabil – mondta Lubomir Mitov, az UniCredit Közép- és Kelet-­Európáért felelős vezető közgazdásza.

Ezzel szemben a költségvetési politika továbbra is fékezi mind a horvát, mind a szerb növekedést, esetükben a hiány a GDP 5 százaléka körül mozog, az államadósság pedig magasabb, mint a GDP 80 százaléka. Ezzel együtt az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy Horvátországnak az idén sikerül kilábalnia a recesszióból. Növekedést várnak Szerbiától is, ám a bővülés itt nem éri majd el az egy százalékos mértéket sem. Oroszország és Ukrajna idén sem tud kilépni a recesszióból, ­­­­­ a nyersanyagárak esése, a hosszú távú strukturális rugalmatlanság, valamint az ukrajnai konfliktus hatásai miatt.