Lassan fut fel az idén a Növekedési Hitelprogram

Júniusban már valamelyest jobban fogytak a Növekedési Hitelprogram (NHP) kölcsönei, mint az év elején. A jegybank adatai szerint a hatodik hónapban több mint 40 milliárd forinttal nőtt a program második szakaszában kötött szerződések összege, és a hitelállomány is hasonló mértékben gyarapodott. Így július 3-án 782,3 milliárd forintnál tartott a hitelszerződések összege, a folyósított állomány pedig 613,6 milliárd forint volt. A teljes első fél év összességében véve azonban nem sikerült valami fényesen, hat hónap alatt kevesebb mint 200 milliárd forintnyi szerződést írtak alá a vállalkozások, az állomány pedig csak 140 milliárd forinttal növekedett.

A programon eddig az sem lendített, hogy megjelent az NHP+, amelynél a kockázatok egy részét a jegybank átveszi a bankoktól, hogy azok a rosszabb hitelminősítésű cégeket is képesek legyenek finanszírozni. Szerződések ugyanis eddig nem nagyon születtek. Az NHP+ hivatalosan ugyan már március közepén elindult, de a hitelintézetek beszámolói szerint csak az elmúlt hetekben véglegesedtek a feltételek, és jelentek meg az új hitelcélok. Az OTP, amely eddig 115 milliárd forintnyi szerződést kötött az NHP második szakaszában, arra számít, hogy az NHP+-os hitelkihelyezésekben az év vége felé várható majd élénkülés. A CIB az NHP+ esetében egyelőre még az igényfelmérések szakaszában jár, és a K&H-nál sem kötöttek még meg egyetlen szerződést sem.

Az első fél év gyenge folyósítási adatai mögött a K&H szakértői szerint egyrészt az alacsony beruházási kedv állhat. Az is visszavethette az idén a hitelezést, hogy a konstrukció miatt elindított kampányszerű beruházások nagy része már lezárult, a végéhez közeledik, a piaci helyzet sem indokol további kapacitásbővítést.

Ami amortizáció, elmaradt beruházás maradt a válság után, azt az elmúlt egy-két évben már pótolták a vállalkozások. A 2013-ban meghirdetett NHP első és második szakaszában összesen egyébként csaknem 1500 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez jutottak a vállalatok, több mint 28 ezer hitelügyletet kötöttek a bankok, 18 705 vállalkozással.

Az első szakaszban folyósított mintegy 700 milliárd forintnyi hitel háromötöde ugyan hitelkiváltás volt, a második szakaszban viszont a kihelyezések 95 százaléka már új hitel vagy lízingszerződés. Az új hiteleken belül a beruházási célúak aránya 65 százalék, a forgóeszközhiteleké 26, az uniós támogatások előfinanszírozására felvett kölcsönöké pedig 9 százalék. A kiváltó hitelek nagyobbik részéből korábbi, drágább beruházási hiteleket cseréltek olcsóbbra a vállalkozások.

Az új beruházási hitelek átlagos futamideje 6,9 év, az átlagos összege pedig 22 millió forint. A forgóeszközhiteleknél 2,5 év a futamidő, a hitelösszeg 57 millió forint körül alakult, az uniós források előfinanszírozására átlagosan 1,9 éves futamidővel vesznek fel a cégek 32 millió forintot. A legtöbb hitelt továbbra is a mezőgazdaság szívja fel, majdnem minden negyedik szerződést agrárcéggel kötnek meg. A kereskedelem azonban lassan felzárkózik, ennek a szektornak az aránya is meghaladja már a 20 százalékot. Szintén 20 százalék körüli részesedéssel rendelkezik a programból a feldolgozóipar.