A városiak és a tanult szülők költik a legtöbbet a gyerekeik iskolakezdésére

Az iskolás gyereket eltartó háztartások 2014-ben havonta átlagosan 15 700 forintot fordítottak gyermekeik iskolával kapcsolatos költségeire, ez egy iskolába járó gyermekre havonta átlagosan 10,8 ezer forintot jelentett - derül ki a KSH adataiból.

A gyerekek iskoláztatási költsége a háztartás teljes havi kiadásának 6,2 százaléka volt, e kiadások azonban természetesen az év során nem egyenletesen merültek fel. Az új tanév indulásával megemelkedő anyagi terhek augusztusban és szeptemberben a legnagyobbak, 2014-ben a havi átlagos iskolai költségek 1,7- és 1,4-szeresét tették ki. Az ilyen jellegű költségek aránya szintén az átlagosnál magasabb a háztartások költségvetésében: tavaly augusztusban 11,5, szeptemberben 8,2 százalék volt.

A nagycsaládos háztartások gyerekei a tankönyvtámogatáson túl kedvezményes étkezési lehetőségben is részesülnek (ennek mértéke többnyire 50–100 százalék közötti), ennek ellenére e háztartások kiadásaiban magas az iskolai étkezési költségek aránya - derül ki a KSH adataiból. Ennek következtében a nagycsaládos háztartások az átlagosnál kisebb összeget fordítanak iskolás gyerekeik ruházkodására.

A háztartások alapvető átlagos iskolai ráfordításaiban – a tankönyvtámogatások miatt – a tanszer- és az írószerköltségek nagyobb súlyt képviselnek, mint a tankönyvkiadások. Míg az egy és kettő iskolás gyereket nevelő háztartások alapvető iskolakezdési kiadásaik egyharmadát, illetve több mint egyharmadát tankönyvek vásárlására költik, addig a három és annál több iskolás gyerekkel rendelkező háztartások csupán 2 százalékát. Utóbbiak ugyanis teljes körűen jutnak hozzá az ingyenes tankönyvekhez (bár néha a nyelvkönyveket meg kell vásárolniuk), míg a többiek csak részlegesen részesülnek ilyen jellegű központi vagy önkormányzati juttatásban (ami jellemzően az alsó tagozatos gyerekeket érinti).

2014. augusztusban és szeptemberben az egy iskolába járó gyermeket nevelő háztartások költsége havi 19 200 forint volt. A kettő iskolás gyermeket eltartó háztartásokat már havi 27 800 forint összeg terhelte, míg a három és annál több iskolás gyerekkel rendelkező háztartások iskolai kiadása havi 35 ezer forintot tett ki.

Az iskolakezdéshez köthető költségek e két hónapban az egy, a kettő, illetve a három és annál több iskolás gyerekkel rendelkező háztartások teljes havi kiadásának 8,0, 10,8, illetve 14,3 százalékát érték el.

2014. augusztusban és szeptemberben a szülők iskolás gyerekenként havonta átlagosan 16,2 ezer forintot költöttek. Minél több iskolás gyereket nevel egy háztartás, annál kevesebbet tud egy-egy gyerek iskoláztatására fordítani: 2014-ben az egygyerekesek havi 19,2 ezer, a kétgyerekesek havi 13,9 ezer, a három és annál több gyerekesek havi 9,7 ezer forintot.

Minél nagyobb létszámú egy háztartás, annál kevesebbet költ minden egyes gyerekük tankönyv- és tanszer-, ruha- és cipő-, illetve táskaigényeinek kielégítésére. Az iskolakezdéskor az egy gyerekre jutó kiadások közül – azoknál, akik vásárolnak tankönyvet – a tankönyvek költsége a legmagasabb, annak ellenére, hogy a háztartások iskolai kiadásaiból átlagosan ez kisebb arányú, mint a tanszer- és írószerkiadások. Akik vásároltak tankönyvet, azok gyerekenként közel 13 ezer forintot fizettek érte, míg tanszerekre 5100 forintot költöttek. Akik vettek iskolás gyereküknek ruhát vagy étkezést igényeltek, azoknál az egy gyerekre jutó ráfordítások meghaladták a 7500 forintot, és az iskolába befizetendő költségek, továbbá a magántanárok díja is közel 6500 forint volt.

A magasabbak az iskolai végzettségűek az átlagosnál többet költenek gyerekeik iskolába járására. A közép- vagy felsőfokú végzettségű szülővel, gondviselőkkel rendelkező háztartásokban egy gyerek iskolakezdésére 2014. augusztusban és szeptemberben mintegy havi 19 ezer forintot fordítottak (ez egyötöddel haladta meg az átlagos havi iskolai költségeket). Az alapfokú végzettségű szülők minden gyermekükre havi 13 100 forintot költöttek, ami 20 százalékkal kevesebb az egy gyerekre jutó átlagos havi iskolai kezdési költségnél

Településtípusonként is eltérnek a gyermekes háztartások iskolakezdési kiadásai. A városokban élők minden egyes iskolás gyerekükre 2014-ben az iskolaév kezdetén az átlagos kiadásoknál 8–18 százalékkal (havi 1300–2900 forinttal) többet, a községekben élők 22 százalékkal (3700 forinttal) kevesebbet költöttek.

A jegybanki adatok szerint hagyományosan erős hónap a szeptember a személyi hitelezésben, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly a 12 hónap közül szeptemberben írták alá a legtöbb fogyasztási hitelszerződést, 19,1 milliárd forintnyit, de szinte minden évben megugrik a kilencedik hónapban a fogyasztási hitelek folyósítása. A folyószámlahitelek is mindig megugranak az iskolakezdés idején, minden idők legmagasabb lakossági folyószámlahitel-állományát például 2013 szeptemberében mérték, amikor a volumen meghaladta a 460 milliárd forintot. Összességében véve a lakosság körülbelül 6-7 milliárd forinttal növeli a fedezetlen hitelállományát az iskolakezdés idején.

A személyi hitelek mellett megjelentek az akciós áruhitelek is iskolakezdésre. A számítástechnikai üzletek közül több is kínálja 0 százalékos THM mellett ezeket a kölcsönöket, amelyeket általában az OTP, a Budapest Bank vagy a Magyar Cetelem Bank folyósít, jellemzően 10 hónapos futamidőre. Maguk az áruhitelek egyébként a személyi hiteleknél lényegesen drágábbak, a THM-jük 35-40 százalék között van, vagyis a hitelkártyákéval vetekszik.