Aranyhamisítással vádolják Bíró Pétert

Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek - állítja a Napi.hu. Ha ez igaz, akkor az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet.

A portál szerint az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút. Mint írták, az érintettek a csalás tényét megerősítették, és megtették a feljelentést Bíró ellen, de nevük mellőzését kérték.

Az Alba Takarékszövetkezet 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kézizálog Zrt.-nek, aranyfedezet mellett. Erről azonban kiderült, hogy hamis. Egyszerű trombitarézből készültek a tömbök, amelyeket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró Péter lakásában tároltak.

A hitelt a Kézizálog tulajdonosa részben törlesztette - ám erre is hitelt vett fel, mégpedig az időközben felszámolás alá került Alba Takaréktól. A takarék felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. végzi.

Ekkora aranyhamisítás páratlan a magyar bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett és tapasztalt üzletembereket is érint. Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra?

Nem kevésbé érdekes a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem - írja a Napi.hu. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretössszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a zálogfőnök azonnal készpénzért tovább is adta.

A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős -  meghaladhatja a 20 milliárd forintot - de eddig nyilvános nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.

A mintegy 10 ezer értéktárgy szakbecsüssel való felértékeltetése hozzávetőlegesen száz millió forintba került volna, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összeadni. Így nem ismert ma sem, mennyit érnek. Egyes feltételezések szerint e tárgyak egy részét a tulajdonos korábban titokban értéktelen dolgokra cserélte, így a könyvekben szereplő értéknek legfeljebb harmadát-negyedét érik.