Újból az infláció eltűnése aggaszthatja az EKB-t

Augusztusban az előző hónaphoz képest nem változtak a fogyasztói árak Németországban, sem a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) számítási módszere, sem az unióé szerint. Az elemzői várakozás mindkét esetre mínusz 0,1 százalék volt a júliusi plusz 0,2, illetve 0,3 százalék után, de a csökkenés elkerülése nem jelenti azt, hogy a deflációs veszély elhárult. Éves összevetésben 0,2, illetve 0,1 százalékon ragadt be az infláció, az elemzők nem is vártak mást.

Az eurózóna előzetes augusztusi inflációs adatát ma teszik közzé, a Reuters elemzői konszenzusa a júliusival megegyező, 0,2 százalékos év/éves emelkedést jelez, ami igen messze van az Európai Központi Bank (EKB) „valamivel 2 százalék alatti” célszámától. Az eurózóna központi bankjának kormányzótanácsa a héten kamatdöntő ülést tart, néhány nap híján fél évvel azután, hogy megkezdte mennyiségi lazítási programját. Mario Draghi, az EKB kormányzója a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlás beindításakor jelezte, hogy addig folytatják a lazítást, amíg fenntartható módon el nem érik az inflációs célt – csütörtökön kiderülhet, hogy az EKB szakértői szerint mekkora előrehaladást sikerült elérni, mert akkor teszik közzé a legfrissebb növekedési és inflációs prognózist. A hírügynökségek által megkérdezett elemzők általában arra számítanak, hogy a nyersanyagárak összeomlása az inflációs prognózis lefelé módosítására készteti a jegybanki stábot. Azt nem feltételezik, hogy az EKB már döntést hoz a mennyiségi lazítási program kiterjesztéséről is, de sokan vélik úgy, hogy valamilyen formában utal majd rá, miután vezető közgazdásza, Peter Praet a múlt héten már kilátásba helyezett ilyesmit.

A legfrissebb bizalmi mutató mindenesetre azt jelzi, hogy legalább nem lassul tovább az eurózóna növekedése, amely a második negyedévben csak 0,3 százalékos volt az előző két negyedévben elért 0,4 százalék után. Az Európai Bizottság pénteken közzétett gazdaságihangulat-indikátora – amely a lakossági és az üzleti szférára is kiterjed – augusztusban 104,2 pontra nőtt a júliusi 104-ről (az elemzők csökkenést vártak). Ez a legmagasabb érték 2011 júniusa óta – igaz, a mutató összeállításakor Európa éppen túl volt a görögökkel kötött megállapodáson, és még nem indult be a tőzsdei vihar.

A főindexen belül szektoronként és országonként is érezhetőek az eltérések. A kiskereskedelemben, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatásokban erősödött az optimizmus, míg a feldolgozóiparban valamelyest gyengült. Az egyes országok közül Franciaországban és Spanyolországban jelentősen javult a hangulat, Németországban, Olaszországban és Hollandiában kicsit elromlott. A legnagyobb mértékben az újra választásokra készülő Görögországban esett vissza az index, 81,3 pontról 75,2-re, ami már nagyon közel van a 2009 márciusában 74,5 ponttal elért mélyponthoz.

A görögöket nem dobta fel, hogy a második negyedévben jól teljesített a gazdaság – az augusztus elején bejelentett 0,8 százalékos GDP-növekedési adatot a múlt héten 0,9-re módosították. Ebben szerepet játszott, hogy igen jól indult az idegenforgalmi szezon, a folytatás pedig aligha lesz hasonló, hiszen júliusban vezették be a tőkekorlátozási intézkedéseket, amelyeket még nem oldottak fel teljesen.