Nem áll túl jól a Norbi-papír, 40 százalékot zuhant a nyáron

Tavaly ősszel még 990 forintos árfolyamon lehetett jegyezni, jelenleg viszont már 600 forint alatt forognak az Update1 részvények a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A Schóbert Norbert és felesége, Schóbert Réka többségi tulajdonában álló cég részvényei az idén júniusig minimális forgalom mellett ugyan, de tartották az eredeti árfolyamukat, azóta viszont folyamatos a lejtmenet. A szakértők szerint ennek az egyik oka, hogy a cég eredményei csalódást okozhattak a befektetőknek.

A kibocsátáskor a társaság még azt ígérte folyamatosan bővíti majd az üzlethálózatát. A kibocsátási tájékoztatóban arról írtak, hogy 85 magyarországi boltjuk van, ám a hálózat hamarosan 100 tagúra bővül. A tavalyi harmadik negyedéves beszámolóban arról írtak, Magyarországon már 87 boltjuk működik, Szlovákiában 24, Csehországban pedig egy franchise üzlettel rendelkeznek. A későbbi beszámolókban viszont már csak elnagyoltan írnak arról, hol is tart a fő bevételi forrást jelentő terjeszkedés.

A tőzsdei közzétételekből kiderül, hogy június 27-én például nyílt egy bolt Prágában, a féléves jelentésben pedig az áll: „a korábban kialakított franchise rendszerben működő Norbi Update boltok száma tovább bővült. Az elhatározott nemzetközi terjeszkedés első lépéseként 2014-ben megnyílt az első csehországi, angliai, romániai üzlet, majd 2015-ben megnyílt az ausztriai bolt is.” Az viszont, hogy konkrétan hány üzlet van most, és ezek hol találhatók, nem derül ki az újabb tőzsdei beszámolóból. „Az ígéretekkel ellentétben nem lehet hallani arról, hogy folyamatosan nyílnának az új üzletek, ez így nem sztori” – mondja Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke.

Kiderül viszont a beszámolókból, hogy az idei első hat hónapban az értékesítés nettó árbevétele mindössze 4 százalékkal nőtt 2014 első feléhez képest 432,6 millió forintra, és ez mind belföldről jött, vagyis az egyébként sem túl gyors külföldi terjeszkedés nem hozott pénzt a vállalkozásnak. A költségek ugyanakkor elszálltak, az anyagjellegű ráfordítások tavalyhoz képest 58, a személyi jellegű ráfordítások pedig 148 százalékkal nőttek. Az elmaradó bevételek és a megugró költekezés eredménye adózás után 54,5 millió forintos veszteség lett, miközben tavaly félévkor még 122 millió forintos nyeresége volt a cégnek. „A kibocsátás idején a részvény értékelésénél erre a nyereségre építették a modellt, ez azonban már nincs meg” – mondja Boér Levente, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Már a tavalyi második fél év sem volt olyan eredményes, mint az első. Július és december között mindössze 34,4 millió forintnyi adózott eredmény keletkezett, alig a negyede az első hat hónap profitjának. Az sem szól a részvény mellett, hogy miközben a megnövekvő költségek fedezésére az idei első hat hónapban már nem maradt elegendő bevétel, a tulajdonosok tavaly szinte minden nyereséget kivettek a társaságból. A cég nettó eredménye 156,4 millió forint volt 2014-ben, ebből 156 millió forint osztalékot fizettek ki.

A gyenge üzleti számok mellett az is nehezíti a részvény helyzetét, hogy a kibocsátást nagyrészt a Buda-Cash vezényelte le, és sok kisbefektetőjük a botrányos brókercégnél vezette a számláját. „Azok pedig, akik hónapokon át nem jutottak hozzá a pénzükhöz, most lehet, hogy eladják a papírjaikat akár veszteséggel is” – magyarázza Dióslaki.