Buktak a pénztári alapok

Megtorpant a nyugdíjpénztári portfóliók menetelése a harmadik negyedévben. A friss árfolyamadatok alapján az önkéntes nyugdíjpénztári alapok csaknem fele negatív hozammal zárta a július és szeptember közötti három hónapot. A tőzsdei lejtmenet miatt különösen a magas részvényhányadot tartó alapok számára volt keserves az elmúlt időszak, ezek között olyan is akadt, amelyik 10 százaléknál is többet esett június óta.

Az OTP dinamikus alapjával is ez történt, ez egy olyan portfólió, amely a pénztár honlapja szerint a vagyon csaknem 90 százalékát részvény jellegű befektetésben tartja. Az első fél évben egyébként ugyanez az alap megverte az összes többi nyugdíjpénztári portfóliót 12,29 százalékos hozamával, így az év elejétől számolva még pozitív maradt a teljesítménye.

Az OTP legkockázatosabb alapja viszonylag kicsi, tavaly év végén alig kétmilliárd forint volt benne. Nem sokkal nagyobb az Allianz aktív portfóliója sem, amely csaknem 10 százalékot esett a nyár közepe óta, és ezzel a teljes év eleje óta elért teljesítménye negatívvá vált. A többi önkéntes nyugdíjpénztári portfólió szerencsére január óta még pluszban áll, ami azért fontos a kasszáknak, mert a nem fizető tagságtól kizárólag a pozitív hozam terhére vonhatnak el díjat a működésükre. Kisgergely Kornél, a jegybank ügyvezető igazgatója pedig a Pénztárszövetség konferenciáján néhány hete arról beszélt, hogy a körülbelül 1,1 milliós pénztári tagság fele már nem fizetőnek számít. A pénztárak pedig súlyos pénzügyi nehézségekkel néznek szembe, ha nem tudnak tőlük működési díjat vonni, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis az idei első fél évben is 460 millió forint körüli működési veszteséggel zártak.

Az önkéntes kasszák legnagyobb alapjai a közepes kockázatú kiegyensúlyozott portfóliók, amelyek 25-40 százalék körül tartanak részvényeket. Ezeknek sem sikerült fényesen az utolsó negyedév, a legjobb alap is éppen csak plusz nullában vészelte át ezt az időszakot, de olyan portfólió is van, amelyiknek az árfolyama több mint 3 százalékot esett. Az év eleje óta nézve viszont ezek az alapok még bőven pluszosak, sőt a teljesítményük bőven meghaladja az állampapírokét is. Az OTP év elején 136 milliárd forintos kiegyensúlyozott alapja például 3,2 százalék körül szedett magára január óta, dacára az elmúlt időszak lejtmenetének, az Allianz 130 milliárd forintos kiegyensúlyozott portfóliója 3,1, az MKB 93 milliárd forintos alapja pedig több mint 4 százalékot emelkedett, ami tekintettel a nullaszázalékos inflációra, mind reálhozam. A kiegyensúlyozott alapok esését minden bizonnyal tompította az elmúlt hetekben kiválóan teljesítő hazai állampapírpiac is, a klasszikus alapoknak pedig egyenesen szárnyat adott. Sok alap az év eleje óta elért teljes nyereség nagy részét az utolsó negyedévben szedte össze, az Aranykor Csendélet portfóliója például több mint 3, a pénztár klasszikus alapja pedig 2,14 százalékot emelkedett június óta. A magyar állampapírpiac és a nemzetközi tőzsdék teljesen ellentétes mozgása azt eredményezte egyébként, hogy bár az első fél év még egyértelműen a növekedési alapoké volt, most már a legjobban teljesítő alapok között magas, közepes és alacsony kockázatú konstrukciót egyaránt lehet találni.

A magánkasszák egyelőre szerencsések

Az már kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárak egyelőre megússzák a kényszerű végelszámolást, mivel tagjaiknak több mint 70 százalékát rá tudták venni a tagdíjfizetésre. A tagoknak körülbelül a negyede azonban még mindig nem fizet, és adományokból sem folyik be annyi, amennyi elegendő lenne a nyereséges működéshez. A négy megmaradt kassza a félévkor 26 millió forintos működési veszteséget könyvelt el. A nem fizető tagságtól az idén már a magánkasszák is vonhatnak el működési célra pénzt, ha pozitív a hozam. A legnagyobb növekedési alapok pedig ugyan mind estek az utolsó negyedévben, január óta még minden magánpénztári portfólió hozama pozitív, a növekedési alapok 4-5 százalékos pluszban állnak.