Lassan fogyatkozik az NHP-keret

Eddig 1014,1 milliárd forintnál tartanak a szerződések a Növekedési Hitelprogramban, a kihelyezett volumen pedig 918,3 milliárd forintot tesz ki. Matolcsy György jegybankelnök eredetileg 500 milliárd forintos keretösszegben hirdette meg az NHP II.-t, ezt azóta 1000 milliárdra emelték fel. A programban a legutolsó, október 2-i összesítés szerint 21 875 cég jutott hitelhez, és összesen több mint 35 ezer hitelügyletet kötöttek.

A szakembereket nem lepi meg, hogy nem fogyott el több hitel a kis- és középvállalkozások (kkv) körében. A kkv-k hitelállománya a jegybank adatai szerint 4 ezer milliárd forint alatt van jelenleg, Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint nem is lett volna kereslet annál több hitelre, mint amennyit eddig a programban nyújtottak. „Már előre látni lehetett, hogy nem növekszik olyan mértékben a hitelpiac” – mondja Németh. A kkv-k hitelállománya az első fél év végén 3965 milliárd forint volt, 1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, az év eleje óta viszont volt némi növekedés, különösen a második negyedévben, amikor az év eleji visszaesés után ismét megugrott az NHP-s folyósítások volumene.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyébként sokat tett annak érdekében, hogy minél több elfogyjon a kedvezményes kölcsönből. Tavaly bekerült a programba a lízing, az idén tavasszal pedig megjelent az NHP+, egy olyan konstrukció, amelyben a jegybank is átvállal valamennyit a hitelezési kockázatokból, ezzel próbálva rávenni a bankokat arra, hogy még több kölcsönt helyezzenek ki, és a magasabb kockázati besorolású cégeket is olcsó forráshoz juttassák.

Az NHP+ azonban csak az elmúlt néhány hétben kezdett mérhető eredménnyel járni. Az NHP+-ra egyébként 500 milliárd forintos keretösszeget határozott meg az MNB, de tekintettel arra, hogy szinte kizárt, hogy ezt ki tudják helyezni a hitelintézetek, szeptemberben tovább lazítottak a feltételeken, és most már mindenféle korlátozás nélkül nyújthatják a bankok ezt a hiteltípust is a kkv-knak.

A legutolsó hónap elég jól sikerült egyébként az NHP-ban, a szerződések összege 67 milliárd forint körül alakult, az idei első kilenc hónapban így 413 milliárd forintnál tartanak már a szerződések, ez 42 milliárd forinttal meghaladja a tavalyi első kilenchavit. A folyósításokban viszont 2014-hez képest le van maradva a piac, akkor kilenc hónap alatt több mint 370 milliárd, az idén viszont csak 346 milliárd forinttal nőtt az állomány.

Az év vége persze hozhat még fellendülést a hitelprogramban, hiszen az MNB azt tervezi, jövőre változtat a program feltételein, és fokozatosan kivezeti a piacról, ami azt a néhány céget, amely esetleg kivárt a hitelfelvétellel, lépésre késztetheti. Hogy melyek lesznek a kivezetés pontos paraméterei, arról november közepéig ígért tájékoztatást a jegybank. Az is hozhat talán még némi felfutást az év végén, hogy a jegybank azt tervezi, október végén újraosztja az egyes hitelintézetek által felhasználni nem kívánt, átallokált hitelkereteket az aktívabb szereplők között.

Kilencéves mélypont

Nem tudni, milyen eredménnyel jár majd a „sakkozás”, de az eddigi lazítások a hitelállományok alakulása alapján a kkv-hitelezést éppen csak szinten tudták tartani, a teljes vállalati hitelállomány pedig durván vissza is esett az idén. Ebben persze szerepe volt több nagyvállalati hiteltörlesztésnek, de így is aggasztó, hogy a vállalatok hitelállománya kilencéves mélypontra került a nyáron. Jövőre a jegybank már azt szeretné, ha piaci alapon hiteleznének a bankok. Hitelintézeteknél ennek likviditási akadályai aligha vannak, hiszen több nagybanknál is bőven 100 százalék alatt van a hitel–betét-arány. A vállalati hitelkamatok is kedvezőek, a nem NHP-s hiteleknél is legfeljebb 4-5 százalék körül alakulnak.