Bár a tőzsdék utolsó negyedévi esése a magán-nyugdíjpénztári alapoknak sem kedvezett, hosszabb távon továbbra is jól teljesítenek a kasszák. Átlagosan négy-öt százalék körüli reálhozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak azóta, hogy öt évvel ezelőtt bejelentették, ismét visszaléphetnek a tagok az egypilléres állami rendszerbe.
A jegybank adatai szerint a megmaradt négy pénztár növekedési portfóliói ugyanis – ezekben van a megtakarítások nagyjából háromnegyede – 37,3–47,8 százalékos hozamot értek el 2010 októbere óta, ez évesítve 6,5–8,1 százalékos teljesítménynek felel meg. A körülbelül 220 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon mintegy ötödét kezelő kiegyensúlyozott alapok is 40,1–47,5 százalékot szedtek magukra, ami 7–8,1 százalékos éves hozamot jelent. A legkisebb, klasszikus portfóliók pedig 25,3–32 százalékot emelkedtek, de évesítve még ez is 4,6–5,7 százalékos árfolyam-emelkedést jelent.
Kicsit rontja az összképet, hogy a négy megmaradt pénztár közül éppen a legkisebb érte el a legjobb eredményeket az elmúlt fél évtizedben. A mindössze 4200 taggal rendelkező MKB növekedési portfóliója 8,13, a kiegyensúlyozott csaknem 7,9 százalékos hozamot ért el éves szinten.
A legnagyobb pénztár, a 38 ezres taglétszámú Horizont növekedési alapja viszont 6,54 százalékos éves hozamával a leggyengébbnek számított saját kategóriájában, és a kiegyensúlyozott alapja is csak a középmezőnyben végzett. Az elmúlt öt évben egyértelműen azok a portfóliók teljesítettek jobban, amelyek több kockázatot vállaltak, és a pénztárak a jegybank adatai szerint ismét egyre több részvény jellegű befektetést tartanak. A részvények és befektetési jegyek aránya a portfóliókban az idei év közepére 37,5 százalékosra emelkedett, a magyar állampapíroké pedig egy év alatt 58-ról 51 százalékosra süllyedt.
A Horizont számai és a klasszikus alapok hozamai sem rosszak viszont, hiszen az infláció az elmúlt öt évben évente átlagosan csak 2,2 százalék körül alakult, vagyis aki ragaszkodott a megtakarításához, jól járt. Mostanra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a pénztártagok kevesebb mint 60 ezren maradtak, a számláikon az első fél év végén átlagosan 3,7 millió forint volt, és egy számlának átlagosan a negyede reálhozam lehet.
Ezt a pénzt bármikor megkaphatja az, aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, eddig azonban keveseket csábított a második pillér feladására az átlagosan csaknem egymillió forintos visszatérítés, az idén fél év alatt 1600 fővel csökkent a taglétszám. A visszalépőknek azt is megígérték, hogy az állami rendszerben is kapnak majd egyéni számlákat, ebből egyelőre csak annyi valósult meg, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján meg lehet nézni a 2013 januárja óta befizetett járulékokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.