A lakosságnak csak az állampapír kellett

Szorgosan gyarapították a kisbefektetők az idén is az értékpapírszámláikat, annak ellenére is, hogy az első kilenc hónapban szinte semmit sem nyertek a befektetéseiken. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint januártól szeptember végéig csaknem 440 milliárd forinttal nőttek az egyenlegek, és a harmadik negyedév végén árfolyamértéken számolva már 7519,2 milliárd forintnyi értékpapír volt a számlákon. Ebből azonban mindössze 33,7 milliárd forint volt a hozam kilenc hónap alatt, ami évesítve körülbelül 0,6 százalékos nyereséget jelent.

A lakosság a részvénypiacon nyerhetett volna a legtöbbet, de csak részben használta ki a száguldó tőzsdében rejlő lehetőségeket. A BUX az első kilenc hónapban csaknem 26 százalékot emelkedett (azóta pedig már 35 százalék körül jár), a háztartások azonban nettó eladók maradtak a részvénypiacon. Január és október között 52 milliárd forintnyi részvénytől szabadultak meg, javarészt banki papíroktól, de így is több mint 63 milliárd forintot kerestek a tőzsdén. A lakosság hazai részvényállománya az eladások miatt így egész évben 300 milliárd forint körül alakult.

A befektetési alapok aranykora is véget érni látszik az idén. Tavaly még 616,5 milliárd forintnyi friss lakossági pénzt vonzottak ezek a konstrukciók, az idén viszont már több befektetési jegyet adtak el a háztartások, mint amennyit vásároltak. Az is igaz, hogy az alapok sokaknak csalódást okozhattak, a korábban megszokott magas hozamok ugyanis elmaradtak, sőt az idén több mint 30 milliárd forintnyi veszteséget hoztak a kisbefektetőknek. Különösen a nyári hónapok sikerültek rosszul a hozamok szempontjából, aminek az lehetett az oka, hogy a háztartások körében népszerű vegyes alapok árfolyama is csökkent, ahogy a tőzsdén estek. Mindennek ellenére még mindig a befektetési alap a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma, 3840 milliárd forintot tartanak ilyen konstrukciókban a háztartások, többet, mint lekötött betétben.

Gyorsan nő azonban az állampapírok állománya a lakossági számlákon. Az első kilenc hónapban 592 milliárd forinttal emelkedett a háztartások egyenlege, és szeptember végére elérte a 2921,9 milliárd forintot. A lakossági állampapírok a piaci hozamokhoz képest magas kamatukkal szinte minden friss megtakarítást beszippantanak, különösen a rövidebb lejáratú értékpapírok kelendők. Ezeknél több mint 430 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlást mértek az első kilenc hónapban, vagyis ennyivel többet vásároltak a kisbefektetők a lejárt mennyiségnél. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint is az egyéves Kamatozó Kincstárjegy a legkedveltebb lakossági papír: 2,75 százalékos éves kamatának köszönhetően október végére 1600 milliárd forint fölött volt az állománya.

A bankok meg sem próbálnak versenyezni az állammal, igaz, a forrásigényük is alacsony. A kisbefektetőknél lévő egyéb hitelintézeti kötvények állománya ezért az idén még tovább apadt, a kilencedik hónap végén már csupán 367,2 milliárd forint volt. Az egyéb szektorok kötvényeiből a kisbefektetők az év elején 82,5 milliárd forintnyit, szeptember végén pedig 68,4 milliárdot tartottak. Bár elvileg ezekben az adatokban ott vannak a Quaestor-kötvények is, a jegybanki statisztikákból nem látszik pontosan, mi történhetett az állományokkal. A fiktív kötvényeknek természetesen nincs nyomuk az adatsorokban, valódi Quaestor-kötvényből nagyjából 40 milliárd forintnyi lehet még hivatalosan a lakosságnál. A statisztikákból egyébként kiderül, hogy februárban és márciusban valóban lehettek komolyabb kötvényvisszaváltások a brókercégnél.