A magyarok felének nincs egy hónapra elég tartalék pénze sem

A magyar lakosság pénzügyi ismereteinek elsajátításakor az egyszerű, és a kamatos kamatszámítás okozza a legnagyobb problémát, pedig a legtöbb pénzügyi termék, megtakarítás vagy hitelfelvétel esetében is ez a legfontosabb tényező - derült ki a Pénziránytű Alapítvány megbízásából készített reprezentatív kutatásából.

A nemzetközi módszertan alapján Magyarországon kívül mintegy 30 országban 2015 nyarán elkészített kutatás eredményeit bemutatva Sz. Pap Judit, a Magyar Nemzeti Bank szakértője elmondta: a válaszadók mindössze harmada tudta a helyes megoldást a kamatos kamattal kapcsolatos kérdésre. Véleménye szerint ez azért aggályos, mert a kamat egy százalékos változása is "hihetetlen mértékű változást" tud okozni a befektetés összegében vagy a hiteltörlesztés nagyságában, különösen hosszú távon.

Pozitív változásnak nevezte a jegybank szakértője, hogy a válaszadók mintegy 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt megélhetési gondja az elmúlt 12 hónapban, de 27 százalékuknak a jövedelme nem fedezte megélhetési költségeket. Az első felmérésben még 34 százalék volt ez az arány, így látható, hogy a gazdasági növekedés, az infláció csökkenése és a rezsicsökkentés javította a háztartások pénzügyi helyzetét - tette hozzá.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válság óta kevésbé lett fontos a mértékletesség, takarékosság, beosztás a magyar lakosságnak. Meglepő eredmény Sz. Pap Judit szerint, hogy a válaszadók csaknem fele egyhavi tartalék nélkül gazdálkodik, azaz külső segítség nélkül nem lenne képes egyhavi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást a tartalékaiból átvészelni.

A lakosság felének vannak konkrét pénzügyi céljai a felmérés szerint. Ezek között első helyen áll a lakásvásárlás, majd a gyerekek támogatása következik, amit a lakásfelújítás követ. A jegybank szakértője meglepőnek nevezte, hogy a nyugdíj kiegészítése mindössze a hatodik helyen áll a célok között. Ezzel egybevág, hogy a válaszadók többsége, 77 százaléka az állami nyugdíjellátásra kíván majd támaszkodni, különösen fiatalkorban foglalkoznak kevesen az öngondoskodással - mondta.

Kedvezőtlen változás a jegybank szakértője szerint, hogy az elmúlt öt évben 32-ről 25 százalékra esett a háztartási költségvetést készítők aránya. A visszaesés leginkább a 30 éven felüli nők esetében figyelhető meg - tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a Pénziránytű Alapítvány a magyar lakosság körében végzett másik, nem reprezentatív, felmérését Szuromi-Kovács Ágnes, az alapítvány ügyvezető igazgatója ismertette. A "Pénzügyi személyiség" nevű, önkéntes, online önismereti kérdőívet több mint háromezren töltötték ki a nyáron. A válaszokból kiderült, hogy a tudatosság és a dolgosság azok a fő tulajdonságok, amelyek pozitív pénzügyi kultúrára utalnak - mondta az ügyvezető igazgató. Akik magas pontszámot értek el ezekben, nem csak jobban tervezik és kézben tartják pénzügyeiket, hanem mértékletesebbek és az átlagnál jobban be tudják osztani pénzüket - fejtette ki. Kiderült azonban az is, hogy a takarékosság és magas árérzékenység nem jelenti, hogy az emberek ellen tudnának állni a marketingfogásoknak, a fogyasztói társadalomból érkező impulzusoknak - mondta. Előfordulhat, hogy egy-egy akció olyan vásárlásra ösztönöz, ami nem volt betervezve - fejtette ki Szuromi-Kovács Ágnes.