Kevesebb bank lesz mínuszban

A hazai nagybankok többsége már nyereséggel zárhatja az idei évet, annak ellenére, hogy tavaly a teljes hitelintézeti szektor még rekordnak számító, 541 milliárd forintos adózott veszteséget hozott össze, és a jelentősebb piaci szereplők is óriási mínuszokat könyvelhettek el.

A hitelintézetek egy részénél már ismertek az első kilenchavi, de legalább a féléves számok, és ezek alapján igen biztató a kép: több, tartósan veszteséges versenyző is nyereségbe vagy nullszaldó közelébe tudott fordulni, többen pedig nagymértékben lefaragták veszteségeiket. Emellett a szektorszintű számok is ugrásszerű javulást mutatnak: míg a jegybank adatai szerint tavaly az első hat hónapban 304 milliárd forintos összesített adózott veszteséget termeltek a hazai hitelintézetek, az idén már 140 milliárdos plusz szerepelt az eredménykimutatás végén.

A látványosan javuló eredmények hátterében elsősorban az áll, hogy a devizahitelek forintosításából és az elszámolásból eredő költségekre már 2014-ben megképezték a tartalékokat a szereplők, ami több százmilliárd forinttal rontotta a végeredményt. Ennek a tartaléknak egy részét viszont idén fel lehetett szabadítani, illetve lassan, de javul a hitelportfóliók minősége is, ami szintén jótékony hatást gyakorol az eredményekre. A bevételi oldallal viszont nem állnak jól a hitelintézetek: egyrészt a hitelezési aktivitás még nem érte el a kívánatos szintet, másrészt az alacsony kamatkörnyezet sem tesz jót a bevételek alakulásának.

Az egyik kellemes meglepetést az Erste Bank okozta: a hitelintézet az első háromnegyed évben 47,2 millió eurós – mostani árfolyamon nagyjából 14,7 milliárd forintos – veszteséget termelt január és szeptember között, ami látványos javulás az egy évvel korábbi 370,7 millió euróhoz képest. A 2009 óta gyakorlatilag folyamatosan veszteséges Raiffeisen Bank pedig ötmilliárd forint feletti pluszban zárta az első kilenc hónapot.

A magyarországi menedzsment korábbi tájékoztatása szerint a kedvező számok ellenére a teljes évre vonatkozóan még az idén sem borítékolható a nyereség, de jövőre már mindenképpen számottevő profittal számol a bank.

Az első féléves számai alapján jó úton jár az állami tulajdonú MKB Bank is, amely valamivel több mint négymilliárd forintos veszteséget termelt június végéig: ez nagyjából a negyede az egy évvel korábbinak. Az MKB javuló féléves eredményéhez hozzájárult az is, hogy erre az időszakra esett a Magyar Nemzeti Bank által az elmúlt év végén elindított újjászervezés legintenzívebb fázisa, a szervezeti átalakítás, a szigorú költségcsökkentési program végrehajtása.

A Budapest Bank szintén igen kedvező, 15,7 milliárdos eredményt termelt az első hat hónapban. Zolnai György, a bank vezérigazgatója a számok közzétételekor felhívta a figyelmet: a féléves eredményt a továbbra is kiugróan alacsony kamatkörnyezet, illetve az autóhitelek forintosításából adódó több milliárd forintos várható veszteség csökkenteni fogja a következő hónapokban, ezzel együtt az év végén 10 milliárd forint nagyságrendű adózott nyereségre számítanak.

Nagyot javított a K&H is

A K&H-bankcsoport 2015 első kilenc hónapját 28,7 milliárd forint adózás utáni eredménnyel zárta, míg 2014 azonos időszakában 31,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el a Kúria döntésének hatására. A devizahitel-elszámolás folyamatos negatív hatását (amely alacsonyabb nettó kamatbevételben és állományokban mutatkozik meg) az emelkedő bevételek, a csökkenő hitelkockázati költségek és a szigorú költséggazdálkodás ellensúlyozta – jelentette be Hendrik Scheerlinck, a K&H-csoport vezérigazgatója. 2015 első háromnegyed évében a K&H 164 milliárd forint összegű új hitelt folyósított. Éves összehasonlításban az új jelzáloghitel-folyósítás 80 százalékkal növekedett, és a K&H hitelpiaci részesedése a nagyvállalati piac zsugorodása ellenére az összes szegmensben tovább nőtt.