Nagy esések az eszközalapoknál

Hiába népszerűek az árfolyamfigyelő és a portfóliókat automatikusan átrendező szolgáltatások a biztosítóknál, így is átlagosan körülbelül 4 százalékot bukhattak a harmadik negyedévben a kisbefektetők a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításaikon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az eszközalapok vagyona június végén állt a csúcson, akkor 1156,7 milliárd forint volt ezekben a megtakarításokban, három hónap alatt azonban ebből 45 milliárd forintnyi elpárolgott. A veszteség sokakat érinthet, hiszen a unit linked életbiztosítási szerződések száma meghaladja a 760 ezret.

A kisbefeketetők közül azok jártak jobban, akiknek a megtakarítását valamilyen hazai vagyonkezelőre bízták a biztosítók. Igaz, ezekből is fogyott valamennyi pénz. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai kezelik a hazai unit linked alapok körülbelül kétötödét, és a náluk lévő portfóliók vagyona is csökkent körülbelül 10 milliárd forinttal 430 milliárd forintra három hónap alatt. Ez azonban arányaiban véve kisebb veszteség, ami részben annak a következménye, hogy a hazai vagyonkezelők viszonylag sok pénzt tartanak magyar államkötvényekben, amelyeknek az árfolyama sokat emelkedett június és október között, emellett magyar részvényeket is tartanak, amelyeknek az árfolyama csökkent ugyan ebben az időszakban, de korántsem annyit, mint egyes külföldi papíroké.

A biztosítók által sokat emlegetett árfolyam-menedzselő szolgáltatásoknak egyébként kevés nyomuk látszik a Bamosz-adatokban. Ezek elvileg arról szólnak, hogy ha nagyobb esés van egy részvénypiacon, akkor a kockázatos eszközalapból egy alacsonyabb kockázatúba csoportosítják át az ügyfél pénzét. Ha így történt volna, az államkötvények és diszkontkincstárjegyek volumene megugrott volna a harmadik negyedévben, de nem ez történt, az állományok csak kismértékben emelkedtek.

zek után nem meglepő, hogy a részvénypiac esését nem sikerült kompenzálni. A Bamosz-tagok továbbra is a unit linked alapok vagyonának körülbelül a harmadát tartják közvetlen részvénybefektetésben. A külföldi vagyonkezelőknél lévő alapokban pedig valószínűleg még nagyobb ezeknek az arányuk. A harmadik negyedévben pedig szinte a világ összes tőzsdéje rosszul teljesített. A kínai részvénypiac csaknem 30 százalékot esett, de a fejlett világ börzéi is mínuszba kerültek, az S&P 500 például 7 százalékot süllyedt. A hazai biztosító eszközalapjai közül a kínai és ázsiai piacokon befektetők szenvedték meg a leginkább a tőzsdei krízist, több olyan konstrukció is volt, amelynek az árfolyama két számjegyű mértékben esett.
Ezeket a befektetéseket azonban hosszabb távra ajánlják, és a legutolsó negyedévtől eltekintve az alapok az utóbbi években többnyire jól teljesítettek, és a tartalékaik az elmúlt másfél évben minden negyedévben rekordot döntöttek. A negyedik negyedévben is javulhatnak az árfolyamok.

Csökkenés a hagyományos termékeknél is

A unit linked mellett a hagyományos életbiztosítások tartalékai is csökkentek a harmadik negyedévben körülbelül 3 milliárd forinttal 626,6 milliárdra. Ezek a konstrukciók nagyrészt hazai állampapírokba fektetnek, az állomány így nem annyira a hozamok, inkább a lejáratok miatt eshetett vissza. A klasszikus életbiztosítások volumene 2007-ben volt a csúcson, akkor a 700 milliárd forintot is meghaladta, ebből több mint 100 milliárd forintnyi tűnt el 2014 elejére. Tavaly év eleje óta az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások bevezetése után kezdett emelkedni az állomány, 2014-ben és 2015 első felében összesen csaknem 6 milliárd forintnyi díjbevételük számazott a biztosítóknak ebből a konstrukcióból.