Magyarország aligha úszhatja meg jövőre, hogy devizakötvényeket bocsásson ki, mert az 5,5 milliárd eurónyi lejáratot nehéz lenne forintforrásból finanszírozni. A piaci feltételek most nagyon kedvezőek volnának, de idén azért sem kerülhet erre sor, mert az államadósság csökkentését megakadályozná, ha az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) előfinanszírozná a jövő év első felében lejáró adósságot.
A környezet azonban a jövő év első hónapjaiban is kedvező maradhat, ráadásul elemzők szerint elég lenne 1-2 milliárd eurónyi kötvényt eladni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság konferenciáján a múlt héten azt mondta, hogy Magyarország „jövőre tesztelheti a nemzetközi piacokat”. Szavai alapján akkor lépnénk piacra, ha a hitelminősítők kiemelnék az országot a bóvli kategóriából.
Van esély arra, hogy a Fitch Ratings már ma újra befektetésre ajánlja Magyarországot, de jó lenne, ha később a Moody’s vagy az S&P is így tenne, mert a befektetők jellemzően két minősítőt néznek. Sokáig azonban nem lehet várni, hiszen 2016 első felében több mint 3 milliárd eurónyi kötvény jár le (1,5 milliárdot az Európai Bizottságnak kell fizetni a 2008-as hitelcsomag miatt). „Ráadásul a költségvetés is orrnehéz, vagyis az év elején jelentkezik több kiadás” – mutatott rá Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza, aki szerint euróban kellene eladósodni, bár szóba kerülhetne a svájci frank is. Az ÁKK kérdésünkre azt válaszolta, hogy továbbra is az adósság szerkezetén igyekszik javítani, egyrészt a devizaadósság részarányának csökkentésével, másrészt a lakosság tulajdoni arányának növelésével. Elemzők szerint azonban kicsi az esély arra, hogy a bankokkal és a lakossággal sikerül a forintadósságon felül a devizalejáratot is finanszíroztatni. Az is nagy siker lenne, ha csak 1,5 milliárd euró körüli papírt kellene eladni. Ezzel az államadósságon belüli devizaarány a mostani 34 százalékról akár kicsivel 30 alá is csökkenhet.
Bevásároltak a bankok
Az ÁKK jövőre is el szeretné kerülni a devizakötvények kibocsátását – véli Pasquale Diana, a Morgan Stanley vezető közgazdásza. Idén azonban feleannyi lejárat sem volt, mint amennyi 2016-ban lesz. A bankok már most is sok kötvényt vettek – az MNB önfinanszírozási programja miatt –, így nincs nagy tere annak, hogy a pénzintézetekkel vásároltassanak fel még több állampapírt. A Morgan Stanley szerint lehet, hogy a lakossággal vetetne meg még több kötvényt az ÁKK, elemzők azonban ennek korlátaira figyelmeztetnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.