BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Exportőrökre is lő az NHP

Jövő évtől már kizárólag beruházási céllal igényelhetnek kölcsönt a vállalkozások a növekedési hitelprogramon belül, és a 600 milliárdos keret felét devizában lehet majd kihelyezni.

Nincs komolyabb meglepetés az előzetesen bejelentettekhez képest a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) harmadik szakaszának részletes feltételeiben. A napokban közzétett tájékoztató szerint a jövő év végéig tartó kivezető szakasz keretében 600 milliárd forintnyi forrást biztosít a programban részt vevő pénzügyi szolgáltatóknak az MNB. Az első pillér keretében 300 milliárd forintnyi refinanszírozási hitelt osztanak szét – nullaszázalékos kamattal – a hitelintézetek között, amelyet az eddigiekhez hasonlóan 2,5 százalékos marzs mellett használhatnak fel. A fő újdonságot a második pillér jelenti, ahol az elsőével azonos kondíciókkal nyújtott forint-refinanszírozási hitelhez egy piaci árazású euró–forint-csereügylet (CIRS) kapcsolódik, amely lehetővé teszi hitelintézetek számára, hogy devizában nyújtsanak finanszírozást – árfolyamkockázat nélkül –, a természetes devizafedezettel rendelkező kis- és középvállalkozások részére. Vagyis az MNB olyan cégeket is bevonna a programba, amelyeknek a bevétele részben vagy egészben euróban keletkezik, így ösztönözve a külpiacokon is érdekelt vállalkozások beruházásait.

Mindkét pillérnél 2016. január 1. és 2016. december 30. között van lehetőség hitel-, illetve lízingszerződések megkötésére: a folyósításra az első pillérnél 2017. december 29., a másodiknál pedig 2017. december 15. a határidő. Nagyon fontos megkötés, hogy most már mindkét pillérben kizárólag új beruházási hitelek folyósítására van lehetőség. Az első pillérben a maximálisan felvehető hitelösszeg egymilliárd forint: a jegybank ezzel is azt ösztönözné, hogy a korlátozott volumen ellenére a program a kisebb szereplők széles köre számára legyen elérhető beruházásaikhoz.

A jegybank honlapján közzétett tájékoztató szerint az NHP fokozatos kivezetésével párhuzamosan – a hitelezési kockázatok csökkentésének érdekében – az MNB a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó eszközöket is bevezet. A hitelezési aktivitáshoz kötött, 3 éves lejáratú kamatcsereügylet (HIRS) 2016 januárjától, az ezt kiegészítő preferenciális betételhelyezési lehetőség pedig 2016 februárjától áll a bankok rendelkezésére.

Az MNB az első HIRS-tendert 2016. január végén hirdeti meg, majd ezt követően március végéig kéthetente tart aukciókat. A HIRS igénybevételével a bankok számszerű hitelezési vállalást tesznek, amelyet az MNB naptári évekre vonatkozóan ellenőriz.

Eddig 24 ezer céget hiteleztek

Az MNB 2013 júniusában indította el az NHP-t. A program két szakaszában együtt összesen több mint 1800 milliárd forint összegben kötöttek szerződéseket a hitelintézetek, több mint 28 ezer vállalkozással. Az NHP második szakaszában a 2013. októberi indulás óta eltelt két év alatt összesen mintegy 1140 milliárd forint összegben jutott közel 24 ezer vállalkozás hitelhez. A program folytatásában – a második szakaszban – a nagyobb növekedési hatás elérésének érdekében a hangsúly az új, azon belül is a beruházási hitelekre került. Az összes hitel több mint fele ilyen célú, amelynek felét mikrovállalkozások vették fel. Ez az MNB szerint azért is kedvezőnek tekinthető, mert a kutatások alapján ennél a vállalati szegmensnél a legnagyobb a beruházásösztönző hatás.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.