Óvatosak az NHP-s cégek

Eszünkbe sem jutott a tőzsdére menetel, valószínűleg nem ránk gondolt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke – reagált a Világgazdaság érdeklődésére Kucsera Zoltán, a K-Láng Kft. cégvezetője annak kapcsán, hogy Nagy Márton néhány hete azt mondta, azon kis- és középvállalkozások (kkv) lehetnek tőzsdeképesek, amelyek a növekedési hitelprogramban (NHP) idegen forráshoz jutottak, és – ahogy az alelnök fogalmazott – úgy növekednek, mint a rakéta.

Márpedig a társasházi kazánfelújítással foglalkozó K-Láng Kft. megfelelni látszik e feltételnek: a teljes egészében forgóeszköz-finanszírozásra fordított 15 millió forintos hitelének köszönhetően évente a korábbinál kétszer annyi, 16-20 társasház fűtésének korszerűsítését tudja elvállalni, árbevétele 25 százalékkal emelkedett, létszámát pedig 5-ről 25 fősre bővítette. Csakhogy forgalma még így is 300-350 millió forint között mozog, ami a tőzsdére lépéshez soványnak tűnik. Ahhoz legalább egymilliárdos árbevétel kellene Kucsera szerint, a K-Láng közeli terveiben azonban ekkora mértékű bővítés nem szerepel.

Esélyesebbnek tűnik a tavalyi, 1,6 milliárd forintot meghaladó árbevétele alapján a magánkórházakat üzemeltető Dr. Rose Egészségyügyi Szolgáltató Kft., mely 260 millió forint növekedési hiteléből 600 millió forintos beruházást valósított meg, 3000 négyzetméterre növelve a páciensek kezeléséhez rendelkezésre álló teret. Ám nekik sem áll szándékukban a részvénytársasággá való átalakulás és a tőzsdei bevezetés – tolmácsolta a kft. két magánszemély tulajdonosa, Bleier Tibor Tamás és Illanitz Elemér Iván álláspontját a cég marketingosztálya.

Méretük alapján e két cég jelenti a végpontokat azon kilenc kkv között, amelyeket az MNB NHP-s sikertörténetként szerepeltet a honlapján és a hitelt népszerűsítő televíziós reklámjaiban. Meglehet, rajtuk kívül vannak olyanok a november 27-ig együttesen közel 1900 milliárd forint értékben növekedési hitelt felvevő több mint 28 ezer kkv között, amelyek valóban elgondolkodnak a tőzsdei forrásbevonáson, csakhogy közülük az MNB egyet sem nevesített.

Persze a Budapesti Értéktőzsdén most is vannak egymilliárd forintos éves árbevétel alatti és néhány százmilliós saját tőkéjű társaságok, tehát e paraméterek egyáltalán nem kizáró tényezők. Csakhogy ezek a kisebb cégek egyáltalán nem forrásbevonásra használják a tőzsdét, sőt még a nagyok sem. A többség tőzsdei szereplésének célja, hogy az alapítók a kezdeti befektetésüket meghaladó összegért szálljanak ki, részben vagy egészben, de sokan a marketingérték miatt (is) vannak jelen.

Szakértők szerint csak a forrásbevonás érdekében aligha vállalják a kkv-k a nyilvános kitárulkozást, a tőzsdei léttel járó költségeket, ráadásul a bevonni kívánt összegek kevés befektető ingerküszöbét érhetik el. Ezen kíván változtatni az MNB, ám az ezt célzó, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz jó másfél hónapja elküldött értékpapírosítási törvényjavaslatának sorsa egyelőre bizonytalan.