BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bankprivatizáció: Visszatérés a nyilatkozatháborúhoz

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az MKB 2016-ra tervezett privatizálását összeköthetik a tőzsdei bevezetéssel. Az MNB ezt három-négy évvel későbbre tette.

Kapkodhatják a fejüket a kívülállók a bankprivatizációs nyilatkozatok láttán. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a Bloombergnek kijelentette: az MKB Bank privatizációjának egyik lehetséges forgatókönyve a tőzsdei bevezetés. „Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a Budapest Bankban (BB) lévő részesedéstől való megválást összekötjük majd az MKB eladásával” – tette hozzá Varga, azt azonban nem részletezte, hogy ez milyen formát öltene. Azt egyértelművé tette, hogy mindkét értékesítést idén le kell zárni az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és az osztrák Erste Bank AG-vel tavaly februárban kötött megállapodás értelmében.

Nagy Márton, az MKB felett tulajdonosi jogokat gyakorló és azt 2014. december 18-tól szanáló Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke november végén még azt mondta, akárki lesz az MKB új tulajdonosa – legkésőbb 2016 június végéig –, az MNB szeretné, ha a hitelintézet csak három-négy év múlva kerülne a tőzsdére. A BÉT-en 75 százalék feletti befolyást szerző MNB február végére kilátásba helyezett tőkepiaci élénkítő stratégiájától viszont a befektetők azt várják, hogy az olyan cégek, mint az MKB és a BB – valamint az MVM és a Szerencsejáték Zrt. – minél előbb a börzére kerüljenek.

A jegybank alelnöke már azon november végi kijelentésével meglepetést keltett, miszerint akár az MKB száz százaléka is külföldi tulajdonba kerülhet. Néhány héttel azelőtt ugyanis Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még azt mondta, hiba lenne többségi külföldi tulajdonba adni az MKB-t (Orbán Viktor miniszterelnök iránymutatása szerint a hazai bankrendszer legalább felének magyar tulajdonban kell lennie).

Varga tegnapi kijelentése visszatérésnek tűnik a bankprivatizációról tavaly októberben elindult nyilatkozatháborúhoz. Akkor Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója a Reutersnek azt mondta, a hitelintézet legalább 51 százalékát nemzetközi tender keretében adnák el december végéig, és a preferált tulajdonosi struktúrában külföldi befektetők is szerepelnek. Nem kizárt, hogy nincs olyan érdeklődő, aki az MKB teljes egészére vevő lenne, vagy ha igen, nem az MNB által elvárt áron. Ezért dobhatta be Varga ismét a tőzsdén keresztüli értékesítést, amelynek során a kiéhezett hazai kisbefektetők akár viszonylag magasabb áron is szétkapkodhatják a rossz hiteleitől tavaly év végén megtisztított MKB részvényeit.

Eladták az MKB-Euroleasinget

A Magyarországon több mint tíz éve jelen lévő, ötszáz ügyfelének hatezernél több autóját kezelő ALD Automotive Magyarország Kft. megvásárolta az MKB-Euroleasing Autópark Zrt.-t és annak bulgáriai leányvállalatát az MKB Banktól és a Letét Kft.-től. Az MKB-Euroleasing flottája csaknem 9400 gépjárműből áll, ebből 7700 van Magyarországon. A vevő Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató csoportja, a francia Société Générale operatív lízing és flottamenedzsment tagja, 2015 végén 40 országban ötezer főt foglalkoztatott, és 1,2 millió gépjárművet kezelt. A nyilvánosságra nem hozott áron megkötött ügylet lezárása 2016 közepére várható.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.