Nem csapolják meg a stratégiai tartalékokat

Borzalmasan indult 2016 a tőzsdéken, s a mélyrepülést több elemző összefüggésbe hozta a nagy állami olajalapok részvény- és kötvényeladásaival. A nagy olajkitermelő országok többsége a magas árak idején tartalékot képezett, és azt állami vagyonalapokba, azok pedig részvényekbe, kötvényekbe fektették. Ezeknek a mérete az elmúlt években óriásira duzzadt, a JP Morgan Chase számításai szerint a világ pénzügyi eszközeinek akár 5-10 százaléka fölött rendelkezhetnek. A zuhanó olajárak miatt viszont ezen országok költségvetési hiánya ugrásszerűen megnőtt, ami többüket befektetéseik likvidálására késztette. Az amerikai bank becslései szerint 75 milliárd dollárnyi részvényt és 110 milliárd dollár értékű kötvényt dobhattak piacra az olajalapok. A világ legnagyobbja, a norvég állami vagyonalap viszont nem volt köztük.

Az alap felügyeletével megbízott jegybanki alkormányzó, Egil Matsen szerint nincs szükségük eszközeladásra, sőt ez a lehetőség fel sem merült. Ugyan 1996-os indulása óta ez az első alkalom, hogy a norvég kormány nem betesz, hanem kivesz pénzt a nehéz időkre félretett tartalékból, Matsen szerint a költségvetés számára szükséges összeget a befolyó osztalékokból és kamatokból elő tudják teremteni.

Ezekből csaknem 200 milliárd korona (mintegy 22,5 milliárd dollár) bevételre számítanak. Az alap stratégiája úgy van felépítve, hogy az ilyen helyzetekre is megoldást nyújtson – idézte a Bloomberg a vagyonalap felügyeletére frissen kinevezett alkormányzót. Matsen egyébként a norvég jegybank monetáris politikáért felelős tanácsának is tagja. Véleménye szerint a helyzet nehéz, de egyáltalán nem katasztrofális, az olajkitermelők között Norvégia messze a legjobb állapotban van ahhoz, hogy átvészelje az olajipari átalakulás időszakát. Emlékeztetett, a jegybank már felére, 0,75 százalékra vágta vissza az alapkamatot a gazdaság támogatására, és még számos eszközzel rendelkezik.

A tavaly még 900 milliárd dolláros alap befektetéseinek értékét a tőzsdei áresés megcsapolta, de nincs szükség arra, hogy változtassanak korábbi stratégiájukon. Jelenleg a szabályzat 60 százaléknyi részvény- és 35 százaléknyi kötvénybefektetést tesz lehetővé, a maradékot pedig ingatlanokba fektethetik. Szeretnék elérni, hogy részt vehessenek infrastrukturális befektetésekben, és hogy az ingatlanok arányát 10 százalékra emelhessék. Az alap fő stratégiája jelenleg az európai eszközökből a feltörekvők felé való elmozdulás, hogy jobban kivehessék a részüket a globális növekedésből.