Sokba kerülnek a kisbefektetők

Több tízmilliárd forintba kerül évente, hogy az állam a lakossággal igyekszik finanszíroztatni a rövid távú államadósságot az intézmények helyett. Miközben az intézményi befektetők számára is elérhető diszkontkincstárjegyek (dkj) állománya másfél év alatt kevesebb mint a felére esett vissza, tavaly novemberben már alig 1200 milliárd forintnyi volt belőle a piacon, a lakossági rövid állampapírok (Kamatozó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy és Féléves Kincstárjegy) volumene hónapról hónapra rekordot dönt, az év végén már megközelítette a 2300 milliárd forintot. Csakhogy az intézményi dkj aukciós átlaghozama 1 százalék alatt van, az egyéves lakossági állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) viszont még mindig 2,75, a Féléves Kincstárjegy (FKJ) pedig 2,5 százalékos kamatot fizet. Ráadásul az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) jutalékot is fizet a papírok után a forgalmazóknak, a KKJ után 1, az FKJ után pedig 0,5 százalékosat.

A lakossági finanszírozás költsége így a többszöröse az intézményinek. A tavaly eladott dkj-k kamataira nem egészen 16 milliárd forintot kell fizetnie az államnak. Évesítve egymilliárd forintnyi államadósság, ha intézmény finanszírozta, lapunk számításai szerint körülbelül 12,4 millió forintjába került. A 2015-be kibocsátott valamivel több mint 1800 milliárd forintnyi KKJ után eközben 51 milliárd forintot meghaladó kamatköltség keletkezhetett, ezt fejeli meg a több mint 18 milliárd forintos jutalék. Az FKJ felfutása csak az év vége felé indult meg, amikortól a bankok is árulják a féléves lakossági állampapírt. Az egész évben így körülbelül 118 milliárd forintnyit adtak el a papírból, ennek kamataira és jutalékaira nagyjából 2 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak. Vagyis csupán e két állampapírfajta után 70 milliárd forintnál is nagyobb költség keletkezett.

Ez egymilliárd forintnyi lakossági állampapír esetén átlagosan évente 38 millió forintnál is nagyobb költséget jelent, vagyis fajlagosan triplája az intézményi finanszírozásénak. A szakértők szerint azonban nem lenne feltétlenül szükség ilyen drágán finanszíroztatni a költségvetést. „Dkj-re lenne kereslet, hiszen a kötvényalapok, pénzpiaci és likviditási alapok mérete nagy” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az intézmények viszont a lakossági papírokhoz másfél éve már a másodpiacon sem juthatnak hozzá, dkj-ből viszont nem elég a piacon lévő, folyamatosan csökkenő mennyiség. Az alapok épp ezért állampapírok helyett egyre több bankbetétet kénytelenek vásárolni.

Az ÁKK azonban egyelőre nem tervezi, hogy elárasztja rövid állampapírral a vagyonkezelőket: csupán 1061 milliárd forintnyi bruttó dkj-kibocsátás szerepel a tervben, lakossági papírból ugyanakkor 2752 milliárd forintnyit értékesítenének, ez 500 milliárd forinttal több a lejáró volumennél. Jól haladnak: az idén már az első hónapban 145 milliárd forinttal több KKJ-t és FKJ-t adtak el, mint amennyi lejárt. Az infláció fölött 3, illetve 3,5 százalékos kamatot fizető Pemák is jól fogyhat, az ÁKK mindkét sorozatnál 35 milliárddal megemelte a forgalomba hozható mennyiséget.