Meddő próbálkozások a jen gyengítésére

A japán gazdaságpolitika központi eleme a nemzetközi sajtóban Abenomics névvel fémjelzett intézkedéssorozat, amely Abe Sinzó miniszterelnökhöz fűződik. A 2012 óta tartó program legfontosabb célja, hogy a jen leértékelésén keresztül próbáljon meg életet lehelni az évtizedek óta rendkívül alacsony inflációba, illetve a gyenge gazdasági növekedésbe.

A program részeként a Bank of Japan (BoJ) éves szinten 80 ezer milliárd jen értékben vásárol hazai állampapírokat, elképesztő mennyiségű pénzt pumpálva ezzel a gazdaságba. A monetáris lazítás következtében nem egészen négy év alatt nagyjából 60 százalékkal értékelődött le a jen, ami ugyan az export ösztönzésén keresztül pozitívan hatott a gazdaságra, érdemi inflációt azonban nem tudott előidézni.

Tavaly a második fél évben aztán fordult a kocka: a globális félelmek és a befektetői kockázatkerülés fokozódásával 5 százalékot erősödve egyéves csúcsra tört a japán fizetőeszköz a dollárral szemben. A jelenség mögött az állhat, hogy a jen hagyományosan menekülő devizának számít, így a piaci félelmek idején sok befektető menekíti Japánba a pénzét. Az idei év különösen sok veszélyt tartogathat a világgazdaság számára, ez pedig nem jó hír a jen gyengítését célként kitűző monetáris döntéshozóknak.

Éppen ez indokolhatta a jegybank január végi döntését, miszerint az évek óta 0 százalékon álló betéti kamatot negatív tartományba (–0,1 százalék) vágta, követve ezzel több európai ország példáját. A lépés váratlanul érte a piacokat, ráadásul Haruhiko Kuroda jegybankelnök szerdán kijelentette, hogy készek további kamatvágásokat végrehajtani, illetve az eszközvásárlási programjukat is kibővíthetik. A jen átmeneti gyengüléssel reagált a váratlan hírekre, szerda estére azonban visszaerősödött a kamatbejelentés előtti szint alá, mintha mi sem történt volna.

Az árfolyam jövőjét illetően nincs egyetértés a nagyobb bankházak között. Vannak olyan vélemények, miszerint a BoJ elkötelezett a jen gyengítése mellett, amit az elnök szerdai beszéde is alátámaszt. Ezen a véleményen van többek között a Deutsche Bank, amely 125–128 közé várja a dollár-jen árfolyamot, ennél is továbbmegy a Goldman Sachs, amely 130-as szintet tart elképzelhetőnek. Másrészről az USA egyre rosszabb növekedési kilátásai, illetve a kialakult piaci turbulencia lelassíthatja a Fedet a kamatemelési ciklusában, ami visszafoghatja a dollár erejét más devizákkal szemben.