BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélyesek az offshore székhelyű brókercégek

A minimális befektetéssel kimagasló hasznot ígérő, off­shore „védelem” alatt álló brókercégek mindig találnak rászedhető ügyfelet, a felügyeleti eljárások ellenük gyakorlatilag hatástalanok.

Számos offshore brókercég környékezi meg a magyar befektetőket online és személyes értékesítési csatornákon egyaránt. Nagy része ezeknek – sokszor a befektetők tudtán kívül – nemcsak rendkívül kockázatos befektetési lehetőségeket kínál, hanem egyenesen tiltott befektetési tevékenységet végez. A tavalyi év nagy vihart kavart brókerbotrányai közben az MNB több mint egy tucat befektetési szolgáltató ellen indított piacfelügyeleti eljárást, ezek döntő hányada olyan offshore paradicsomokból származik, mint Panama vagy a Seychelle-szigetek. A cégek java része (kezelt) Forex-számlákkal, valamint a több tízszeres, százszoros nyereség lehetőségével (tőkeáttétel) csábítja a gyanútlan befektetőket, és mivel legtöbbjük nem rendelkezik befektetési tevékenységre jogosító felügyeleti engedéllyel, az MNB az eljárás végén tiltással és több százmilliós bírsággal sújtja őket. Ilyen volt tavaly a Riches Builder Investment és leánya, valamint a Tresor Market Corporation és leánya, amelyek 338, illetve 325 millió forintos bírságot kaptak a felügyelettől.

Az engedély hiánya elsősorban abból következtethető, hogy e cégek nem rendelkeznek uniós székhellyel. Az EU-s jogszabályoknak megfelelően viszont végezhetnek befektetési tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként az ugyanilyen módszert alkalmazó, egzotikus EU-tagállamokban bejelentett brókercégek, például ciprusi vagy gibraltári központtal. Ilyen például az IronFX is, amely ciprusi székhellyel rendelkezik, és önmagát az online kereskedés vezető pénzintézeteként jellemzi: a cég több száz magyar ügyfélnek nem fizet. Ebben az esetben az MNB és a magyar befektetővédelmi rendszer hatásköre – hiába gyűjtött magyar ügyfelektől legálisan pénzt az IronFX – nem érvényesül, a cég károsultjainak a ciprusi felügyelethez kell fordulniuk.

A jegybank legfrissebb, 2015-ös jelentése szerint 41 milliárd forintnyi állományt tesz ki a hazai befektetési vállalkozások által külföldön letétkezelt ügyfélvagyon. Befektetőként, ha el akarjuk kerülni a rossz döntésből keletkezett, akár a tőkénket is meghaladó veszteséget, érdemes végigolvasni az MNB honlapján e témában írt tájékoztatókat, valamint messziről elkerülni azokat a cégeket, amelyek nem rendelkeznek a felügyelet engedélyével. Utóbbit szintén az MNB honlapján, a „piaci szereplők keresése” menüpontban ellenőrizhetjük. Ha pedig határon átnyúló szolgáltató a cég, akkor annak adatait előhozva, a „külföldi felügyeleti hatóság” fülre kattintva tudhatjuk meg, hogy melyik felügyeleti intézmény az illetékes az adott vállalkozás vonatkozásában. Emellett érdemes óvakodni az olyan befektetési lehetőségektől, amelyek „alacsony kockázat mellett havi 5 százalék körüli várható hozamot” kínálnak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.