BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélyesek az offshore székhelyű brókercégek

A minimális befektetéssel kimagasló hasznot ígérő, off­shore „védelem” alatt álló brókercégek mindig találnak rászedhető ügyfelet, a felügyeleti eljárások ellenük gyakorlatilag hatástalanok.

Számos offshore brókercég környékezi meg a magyar befektetőket online és személyes értékesítési csatornákon egyaránt. Nagy része ezeknek – sokszor a befektetők tudtán kívül – nemcsak rendkívül kockázatos befektetési lehetőségeket kínál, hanem egyenesen tiltott befektetési tevékenységet végez. A tavalyi év nagy vihart kavart brókerbotrányai közben az MNB több mint egy tucat befektetési szolgáltató ellen indított piacfelügyeleti eljárást, ezek döntő hányada olyan offshore paradicsomokból származik, mint Panama vagy a Seychelle-szigetek. A cégek java része (kezelt) Forex-számlákkal, valamint a több tízszeres, százszoros nyereség lehetőségével (tőkeáttétel) csábítja a gyanútlan befektetőket, és mivel legtöbbjük nem rendelkezik befektetési tevékenységre jogosító felügyeleti engedéllyel, az MNB az eljárás végén tiltással és több százmilliós bírsággal sújtja őket. Ilyen volt tavaly a Riches Builder Investment és leánya, valamint a Tresor Market Corporation és leánya, amelyek 338, illetve 325 millió forintos bírságot kaptak a felügyelettől.

Az engedély hiánya elsősorban abból következtethető, hogy e cégek nem rendelkeznek uniós székhellyel. Az EU-s jogszabályoknak megfelelően viszont végezhetnek befektetési tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként az ugyanilyen módszert alkalmazó, egzotikus EU-tagállamokban bejelentett brókercégek, például ciprusi vagy gibraltári központtal. Ilyen például az IronFX is, amely ciprusi székhellyel rendelkezik, és önmagát az online kereskedés vezető pénzintézeteként jellemzi: a cég több száz magyar ügyfélnek nem fizet. Ebben az esetben az MNB és a magyar befektetővédelmi rendszer hatásköre – hiába gyűjtött magyar ügyfelektől legálisan pénzt az IronFX – nem érvényesül, a cég károsultjainak a ciprusi felügyelethez kell fordulniuk.

A jegybank legfrissebb, 2015-ös jelentése szerint 41 milliárd forintnyi állományt tesz ki a hazai befektetési vállalkozások által külföldön letétkezelt ügyfélvagyon. Befektetőként, ha el akarjuk kerülni a rossz döntésből keletkezett, akár a tőkénket is meghaladó veszteséget, érdemes végigolvasni az MNB honlapján e témában írt tájékoztatókat, valamint messziről elkerülni azokat a cégeket, amelyek nem rendelkeznek a felügyelet engedélyével. Utóbbit szintén az MNB honlapján, a „piaci szereplők keresése” menüpontban ellenőrizhetjük. Ha pedig határon átnyúló szolgáltató a cég, akkor annak adatait előhozva, a „külföldi felügyeleti hatóság” fülre kattintva tudhatjuk meg, hogy melyik felügyeleti intézmény az illetékes az adott vállalkozás vonatkozásában. Emellett érdemes óvakodni az olyan befektetési lehetőségektől, amelyek „alacsony kockázat mellett havi 5 százalék körüli várható hozamot” kínálnak.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.