A nők és a férfiak fizetése között jóval nagyobb különbség van Magyarországon, mint amit a hivatalos statisztikák mutatnak – hangzott el a Nők a Holnapért Alapítvány konferenciáján. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint például a magyar nők 2014-ben 13 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak, ami javuló tendenciát jelez, hiszen 2012-ben még 17 százalékot mértek. Az Eurostat uniós statisztikai hivatal 15 százalékos különbségről tud, ami a 16,1 százalékos uniós átlag alatt van, de számos nyugat-európai országot is megelőzünk vele. Az OECD adatai szerint viszont csupán 3,8 százalékkal keresnek többet a magyar férfiak.
A Workania által üzemeltetett Fizetesek.hu nevű bérinformációs portál szerint a nők átlagosan 21 százalékkal kerestek kevesebbet a férfiaknál tavaly, s ez a helyzet öt éve nem változott. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik egy nő, annál nagyobb lemaradásra számíthat. A legnagyobb differencia ugyanis a diplomás munkavállalóknál mutatkozik, ahol a nők átlagosan 25 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál, míg az általános iskolai végzettségűeknél csupán 9 százalékos a különbség. Ezzel összefügg az a tény, hogy a felső vezetők körében (ahol a hölgyek aránya továbbra is elenyésző) jelentős a bérszakadék: az ügyvezető igazgatók 29 százalékkal, a pénzügyi igazgatók 21 százalékkal, a kereskedelmi igazgatók pedig 19 százalékkal kapnak kevesebbet, ha nők.
Az eltérések természetesen a módszertanból is adódhatnak, de a magyar adatokat nagymértékben torzítja, hogy mintegy 1,5 millió ember hivatalosan minimálbérre van bejelentve, de valójában nem tudni, hogy mennyit keres – hangsúlyozta Szabó Zsóka, az alapítvány elnöke. Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem docense is azt hangsúlyozta, hogy a bérek transzparenssé válásával minden bizonnyal nőne az egyenlőtlenség a statisztikákban is, nem csak a való életben.
A nők által elvégzett munka széles körben alulértékelt a férfiakéval szemben, és nem úgy tűnik, hogy érdemben javult volna a helyzet az elmúlt ötven évben. Ráadásul Magyarország nemzetközi összehasonlításban, de még a kelet-közép-európai régió más országaihoz képes is elhanyagolja a béregyenlőtlenség elleni harcot, ami idővel versenyhátránnyá fog válni – hangsúlyozta Nagy Beáta. A friss diplomások fizetésének elemzéséből pedig az derül ki, hogy a fiatalabb generációk esetében sem jobb a helyzet.
Nemcsak a társadalom tehet a diszkriminatív tendenciáról, hanem maguk a hölgyek is – árnyalta a képet Matiscsákné Lizák Marianna, az Eszterházy Károly Főiskola közgazdasági és jogi tanszékének oktatója. A nőknek gyakran alacsonyabb az önbizalmuk és az érdekérvényesítő képességük, amit jól mutat, hogy a rendszeresen végzett próba-állásinterjúink során a lányok átlagosan 30 százalékkal kisebb bért kérnek, mint a reálisan elérhető összeg, míg a fiúk inkább 10-30 százalékkal többet mondanak. Ugyanakkor vannak Magyarországon is fordított helyzetek, előfordul, hogy a nők keresnek többet. Elsősorban az „elnőiesedett” szakmákban, mint például a bérszámfejtők, gyógyszerészeti laboránsok, egészségügyi nővérek, általános iskolai tanárok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.