Beárazott a védelem

Jellemzően pénzpiaci és rövid kötvényalapok kínálnak hazánkban tőkevédelmet, de léteznek olyan részvényalapok, illetve származtatott alapok is, amelyek rendelkeznek ilyen szolgáltatással. Az intézményi garanciával rendelkező tőkegarantált alapokkal ellentétben a tőkevédett alapok befektetési politikájukon keresztül biztosítják a befektetett pénzt; fix hozamú befektetésekkel (államkötvények vagy bankbetétek) és ritkább esetben származtatott ügyletekkel párnázzák ki a portfóliójukat.

Egy tőkevédett részvényalap például úgy biztosítja a védelmet, hogy a portfólió jelentős részét államkötvényekbe fekteti, és csak kisebb része kerül részvényekbe, így a részvények esetlegesen negatív teljesítményét az állampapírok kamata fedezi. A tőkevédelmet az alapkezelő jellemzően időtávhoz köti, így ezek általában zárt végű alapok, amelyek lejáratkor biztosítják a tőkénk meglétét, de találkozhatunk olyan befektetéssel is, amelynek biztosítanak lehetőséget tőkemozgatásra, és éven belüli védelmi rendszert épít ki. Jellemzően minél rövidebb a tőkevédelemhez szükséges időtáv, a portfólió annál alacsonyabb részét képezik kockázatos eszközök, amelyek hozamának egy részét (ha van ilyen) a befektető kapja meg.

A portfóliókban szereplő részvényeken, kockázatos eszközökön akár jelentős hozamot is elérhetünk (de van, ahol ez maximálva van): hároméves időtávon találkozhatunk olyan alappal, mint az OTP Fejlett Piaci Trend Fix II. Alap, amely 31,52 százalékos hozamot ért el 2015. márciusi lejáratáig, az MKB Magaslat, amely 31,16 százalékos hozamot ért el, valamint az MKB TOP Vállalatok Alap, amely 25,68 százalékos hozamot ért el (utóbbi kettő még nem járt le).

Persze olyan alapok is vannak, amelyek ugyanezen az időtávon mínuszban vannak, ilyen például a CIB Dupla Profit alap, –3,1 százalékos hozammal, a K&H Dollár Négyes Származtatott Alap –1,68 százalékos hozammal vagy az OTP Feltörekvő Piaci Trend Fix IX. Alap –0,01 százalékos hozammal (ez is lejárt, a tőkevédelem érvényében fizetett befektetőinek). Jelentősebb tőkevesztést lejáratkor viszont jellemzően csak akkor érhetünk el, ha a kockázatmentes eszközöket kibocsátó intézmény (állampapírok esetén például a magyar állam) csődbe megy és fizetésképtelenné válik.

A tőkevédett alapok – más alapokhoz hasonlóan – egyszeri vételi és eladási (jellemzően 0–3 százalék), valamint folyó (jellemzően alapkezelési, letétkezelési) költségeket számítanak fel: ez jellemzően 1 és 2,2 százalék között mozog, van, ahol változik ennek pontos értéke az alap élettartamának, valamint az eszközállományának megfelelően.