Ezt kell tudni most a Beva-védelemről

A brókertörvény elfogadásával több változással is találkozhatnak a befektetők, legyen szó az ügyfél-tájékoztatás kibővítéséről, a Keler-alszámláról vagy a kártalanítási összeghatár megemeléséről. Tavaly június végén fogadta el az Országgyűlés a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó törvényt, amellyel többek között a korábbi 20 ezer eurónak megfelelő kártalanítási összeghatár 100 ezer euróra emelkedett a Bevánál, ez az árfolyamtól függően mintegy 30 millió forintnak felel meg.

Ezzel gyakorlatilag olyan mértékű védelmet élvezhetnek a befektetők, mint amekkorát az OBA jelenleg is nyújt a betétvédelem keretében. Ami nem változott, hogy a kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, az a feletti összegre pedig 90 százalék maradt. Kibővítették a Beva forrásbevonási lehetőségeit is, ezentúl kötvénykibocsátás útján is finanszírozhatja kiadásait. Az alap ezzel a lehetőséggel már tavaly októberben élt, amikor 83,3 milliárd forint értékben bocsátott ki 15 éves futamidejű kötvényt, hogy megteremtse a szükséges forrást a brókerkárosultak kártalanításához.

A Beva tavaly év végén 55 tagot számlált, ebből 20 alapkezelő, 18 befektetési vállalkozás és 17 hitelintézet volt. Ez valamivel kevesebb, mint a 2014-ben, akkor ugyanis 62 tagja volt a Bevának, 24 befektetési vállalkozással, 21 alapkezelővel és 17 hitelintézettel, a csökkenéshez persze hozzájárultak a tavalyi brókerpiaci események is. Érdekes adat, hogy a befizetések döntő többségét, mintegy 90 százalékát a bankok fizetik be (főként az általuk végzett biztosított befektetési szolgáltatási tevékenység keretében kezelt letét után). A befektetők a Beva aktuális tagjairól a szervezet honlapján tájékozódhatnak.

A brókertörvény elfogadásának egyik fontos hatása az is, hogy az ügyfelek bővebb tájékoztatásának érdekében az értékpapírok kibocsátásakor elkészített regisztrációs okmányban bővebb információkat találhatnak a kibocsátóról. Ebből az is kiderül, hogy milyen dokumentumokban kell keresni a kibocsátó pénzügyi, gazdasági, jogi és piaci adataira vonatkozó információkat. A számlatulajdonosoknak emellett idén februártól lehetőségük van arra, hogy az MNB honlapján havi gyakorisággal ellenőrizhessék értékpapírszámlájuk aktuális helyzetét.

Az MNB tájékoztatása szerint egyébként az online lekérdezési felületen rövid időn belül már több tízezren ellenőrizték brókercégüket. A rendszer teljesen anonim módon működik, még maga az MNB sem tudja, hogy melyik azonosító melyik ügyfelet takarja. A rendszer egyik fontos eleme a jegybank szerint az, hogy működtetésével elkerülhetővé válik a fiktív számlák és állományok vezetése a brókercégeknél.