Még a héten kiderülhet, hogy ki lesz Matolcsy utódja a jegybank élén

Néhány napot kell várni arra, hogy a nevek is bejelentésre kerüljenek – ezt mondta a Hír TV-nek adott interjújában Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, miután az elmúlt időszakban élénk találgatás kezdődött a nyilvánosságban, hogy ki lesz márciustól a Matolcsy György lejáró mandátuma miatt megüresedő Magyar Nemzeti Bank új elnöke és a csúcsminiszter. Orbán Viktor miniszterelnök még szeptember elején beszélt arról, kell egy Erhard típusú miniszter a kormányban, aki korábban Matolcsy György volt, amíg el nem ment jegybankelnöknek, és aki a gazdasági és a költségvetési eszközöket egyszerre kézben tartotta gazdasági csúcsminiszterként.

Ezt követően mindenki szinte készpénznek vette, hogy várhatóan Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter veszi át a statéfát Matolcsy Györgytől. A feltételezést erősíti, hogy a bérmegállapodás aláírásakor egyértelmű üzenetet küldött a kormányfő:

A nemzetgazdasági miniszter szavai alapján sem lehet másra következtetni, ugyanis azt mondta, hogy a jegybank elnöki székébe a kormány egyik tagja kerül. 

Történelmi siker a hároméves bérmegállapodás

Nagy Márton nem csak a Hír TV-ben, az Inforádió Aréna című műsorában is vendég volt, ahol nagy sikernek nevezte a hétfőn aláírt hároméves bérmegállapodást. A tárcavezető elismerte, hogy nehéz volt tető alá hozni, a harmadik negyedéves vártnál rosszabb GDP-adat és a gazdaság elmúlt kétéves teljesítménye sem adott okot arra, hogy a munkáltatók nagyon nagy béreket tudjanak ígérni. Ezzel szemben a 9-13-14 százalékos növekedés jelentős bérpálya, ami a már aláírt megállapodások közül a legnagyobb emelést tartalmazza az egész EU-ban. 

A megállapodás tartalmaz egy olyan záradékot is, hogy ha a várható makropályától eltérnek a valós folyamatok – mert pozitív vagy negatív változás van – 1-1 százalékkal, akkor akkor újra tárgyalnak a munkaadók és a szakszervezetek. Most a kormány azt várja, hogy 

• 2025-ben 3,4 százalékos,
• 2026-ban 4,1 százalékos,
• 2027-ben pedig 4,3 százalékos lesz a GDP-növekedés.
• Az infláció pedig jövőre 3,2 százalékos, utána 3-3 százalékkal tervez a kabinet. 

Tehát ha ezektől az értékektől 1-1 százalékkal eltérnek a gazdasági adatok, akkor kell leülniük tárgyalni a feleknek.

Egyre inkább a bérekre figyel a kormány

A tárcavezető szerint közel a teljes foglalkoztatottság állapotában van a magyar gazdaság, ezért egyre inkább a bérekre kell helyezni a hangsúlyt, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése azért is lényeges, mert bértorlasztó hatásuk van. Ez abban is tetten érhető, hogy 1 százalék minimálbér-emelés 0,3-0,4 százalékkal emeli az átlagbért. Másrészt a 20 fő alatti cégeknél dolgozik a minimálbéren foglalkoztatottak 80 százaléka, ami három ágazatban koncentrálódik: turizmus-vendéglátás, építőipar és kereskedelem. Ezért adtak ezeknek a cégeknek szochokedvezményt is, hogy le tudják nyelni a béremelést.

Az infláció lefeküdt, a növekedés bizonytalan

Nagy Márton szerint egyértelműen a növekedést övezik a nagyobb kockázatok, ami az inflációt illeti, továbbra is azt állítja, hogy „letörtük, lefeküdt, padlón is fog maradni”.

Az utóbbira jó esély van, és ha a német gazdaság is összeszedi magát, az a magyar gazdaság hasznára válhat. A Trump-adminisztrációval kapcsolatban arra számítanak, hogy az előzetes hírekkel ellentétben nem lesz nagy probléma az EU-ban, és lesz megegyezés a két hatalom között. 

Konszolidáció zajlik a magyar gazdaságban

Nagy Márton szerint, ha úgy szűnnének meg vállalkozások Magyarországon, hogy a belső kereslet vissazesést mutatna, és közben a munkanélküliség növekedne, az tényleg aggasztó lenne, de erről szó sincs. A kiskereskedelmi forgalom októberben az online pénztárgépek adatai alapján közel 4 százalékos éves növekedést produkált, eközben továbbra sincs munkanélküliség, akik belépnek a munkaerőpiacra, azok korábban inaktívak voltak.

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: mindez arra utal, hogy konszolidáció zajlik a magyar gazdaságban, ami szerinte klassz dolog. Hangsúlyozta, nem kell attól félni, ha azt halljuk, hogy kevesebb vállalkozás van, mert az lehet nagyon jó is. „Látjuk a konszolidációt a húsiparban, tejiparban, látjuk a felvásárlásokat és a hatalmas beruházási igényt” – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a telekommunikációs és a gyógyszergyártói szektorban is megtörtént a koncentráció. Kivétel még mindig a bankszektor, ahol 35 licenc van kiadva, pedig szerinte elég lenne öt nagy bank is Magyarországon.