Indul az osztalékvadászat

Jócskán rontotta a Mol és az OTP Bank részvényeinek várható osztalékhozamát, hogy alig néhány nap alatt mintegy tíz százalékkal drágultak, elsősorban a mindkét társaságban vezető pozíciót betöltő – az OTP-ben elnök-vezérigazgató, a Molban alelnök – Csányi Sándor szingapúri alapja megavételeinek köszönhetően. Igaz, a két cég közül eddig csak a hitelintézet közölte, hogy számszerűen mennyi – részvényenként 167 forint – nyereségrészesedést fizetne.

Ezzel szemben a Mol pénteken közzétett éves közgyűlési hirdetményéből csak annyi tűnik biztosnak, hogy fizet osztalékot. Annak ellenére, hogy a tavalyi évet soha nem látott mértékű, közel 325 milliárd forintos veszteséggel zárta, ám az osztalékfizetésre a 2015 végén ezermilliárd forintot meghaladó tartalékaiból bőven futja az olajipari cégnek. Az Equilor Befektetési Zrt. pesszimistább várakozása is magasabb, mint a tavalyi, 495 forintos mérték, s a Bloomberg elemzői konszenzusa is 530 forintra számít. Igaz, az alapján, hogy a kormány a 2016-os költségvetés tervezésénél 8,8 milliárd forintos osztalékbevételt irányzott elő 24,7 százalékos Mol-részesedése után, csak 340 forintos osztalék adódna, ha azonban az elmúlt évek terv-tény számai közötti arányt állandónak vesszük, akkor akár 865 forint is kijöhet – véli az Equilor.

Sem az OTP, sem a Mol részvénye nem tekinhető úgynevezett osztalékpapírnak, vagyis amelyet elsősorban azért vesznek a befektetők, mert árfolyamához képest viszonylag magas osztalékot fizet, ezzel szemben fundamentumaik alapján nem várható tőlük kiugró árfolyam-emelkedés. Ilyen például a Magyar Telekom részvénye, amelynek kibocsátója két év kihagyást követően juttat előző évi nyereségéből tulajdonosainak, miután eladósodottsága olyan arányúra – a saját tőke 30 százalékára – csökkent, amely osztalékpolitikája alapján már megengedhetővé teszi a kifizetést. Igaz, annak 15 forintos mértéke jóval kisebb a legutóbbi, 2012. év utáni 50 forintnál. Ám aki most vásárol telekompapírt, az befektetett pénze után még így is közel 3,5 százalékos bruttó hozamot érhet el, amely a jelenlegi nyomott kamatkörnyezetben kedvezőnek tekinthető.

Még többet, csaknem 6 százalékos bruttó osztalékhozamot lehet elérni az ANY Biztonsági Nyomda részvényeivel – ez a legmagasabb azon tőzsdei cégek között, amelyek már közzétették konkrét javaslataikat, vagy osztalékpolitikájukból ez kiszámítható. A Richter például már korábban meghirdette, hogy az előző évi adózott eredményének egynegyedét szétosztja részvényesei között, ez alapján most 72 forintot fizethet, szemben az egy évvel ezelőtti 33-mal.

A szándékaikat még fel nem fedő, tavaly osztalékot fizető további fél tucat cég közül a Zwack idén is megadhatja az 1200 forintos osztalékot – noha eredménye elmaradhat az előző évitől. Ha így lesz, akkor bruttó osztalékhozama a mostani árfolyammal számolva szintén 6 százalék körül lehet. A hagyományos osztalékfizető energiaszolgáltatók közül az Elmű és az ÉMÁSZ is fizethet, csak a mérték a kérdés, mivel az első háromnegyed évi adatok alapján az előbbi tavalyi nyeresége magasabb, az utóbbié pedig alacsonyabb lehetett az előző évinél. Ha tartanák a tavalyi szintet, az 4–5 százalék közötti bruttó osztalékhozamot jelentene. Ilyen alapon a tavalyi évet valószínűleg szintén magasabb profittal zárt Graphisoft Park és Kulcs-Soft is többet adhat az egy évvel ezelőtti 60, illetve 33 forintnál, amivel bruttó osztalékhozamaik 3, illetve 5 százalék körül lehetnének. Ezzel szemben a két számjegyű nyereségből 2015 első kilenc hónapjában három számjegyű veszteségbe váltott Norbi Update részvényesei osztalék nélkül maradhatnak.