Újra fizethetnek a pénztárak az ügynököknek

Nem lobbiztak hiába a pénztárak, számos javaslatukat figyelembe vette a kormány abban a törvényjavaslatban, amelynek véleményezése néhány nappal ezelőtt zárult le. Különösen a nyugdíjpénztáraknál örülhetnek annak, hogy feloldják végre a toborzó ügynökök jutalékára vonatkozó, 2012 decembere óta élő korlátot. Jelenleg ha egy pénztár közvetítővel szeretne tagot toboroztatni, jutalékként csupán az első évben befizetett tagdíj működési tartalékra elvont részét kaphatja meg.

Mivel egy átlagos nyugdíjpénztártag évente csupán 80-90 ezer forintnyi tagdíjat fizet, és ebből az első 10 ezer forintig 10 százalék, afölött pedig csak 6 százalék vonható el a működési alapba, egy új tag után egy ügynök 5-6 ezer forintnyi jutalékot kap, amelyből a közterhek megfizetése után valószínűleg a saját költségeit sem tudja fedezni. Az egészségpénztáraknál még rosszabb a helyzet, náluk egy átlagos tag 40 ezer forint körül fizet be évente, ebből tíz százalékot vonhatnak el a működésükre, illetve fizethetnek ki toborzásra.

A jutalékokat korlátozó intézkedés eredetileg az ügyfelek érdekét szolgálta, sok közvetítő ugyanis abból próbált megélni, hogy egyik pénztárból a másikba léptette át a tagokat, jócskán megnövelve az intézmények – és ezzel közvetve a hűséges tagok – költségeit. Különösen a válság idején ugrottak rá a közvetítők a pénztártagokra, akkor, amikor lakáshitelt és biztosítást nehéz volt eladni. 2009-ben például a jegybank adatai szerint rekordösszeget, 824 millió forintot fizettek ki az önkéntes nyugdíjkasszák a közvetítőknek, csaknem háromszor annyit, mint a válság előtti utolsó évben, 2007-ben. A szigorú szabálynak köszönhetően azonban az ügynöki jutalékok 2013 óta évente néhány tízmillió forintra estek vissza. A tagok átléptetése egyik pénztárból másikba egyébként továbbra is keveset fizet majd, és ha átmegy az új törvényjavaslat, az új tagokért már magasabb díjat kaphatnak az ügynökök.

A nyugdíjpénztárak nem véletlenül kampányolnak a jutalékkorlát eltörlése ellen. A tagok száma 2008 októbere óta folyamatosan csökken, több mint negyedmillió pénztártag tűnt el. Jelenleg kevesebb mint 1,15 millió tagjuk van már csak a kasszáknak. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) szerint az ügynökök érdekeltté tételével jó esély nyílik a kedvezőtlen trend megfordulására, hiszen a dolgozók 60 százaléka takarékoskodik, de csak kevesebb mint 20 százaléknak van nyugdíjpénztári számlája, noha a pénztárakat sokan ismerik.

A nyugdíjcélú megtakarítást keresők számára a közvetítőknek a mostani jutalékszint mellett sokkal jobban megéri nyugdíjbiztosítást eladni, az ott kapható jutalék ugyanis a sokszorosa annak, mint amennyit egy nyugdíjpénztár kifizethet. A jelenlegi szabályozás szerint az első évben akár 14 havi biztosítási díjat is kaphat egy ügynök, vagyis két-háromszázezer forintot is zsebre tehet egy szerződés megkötése után.