Csendesül a varsói vihar, erősödik a zloty

Összességében majdnem fél százalékkal erősödött az első negyedévben a zloty az euróval szemben, bár január végén még kevesen gondolták volna ezt, hiszen akkor évek óta nem látott mélyponton járt a lengyel deviza. Az euró-zloty árfolyam csúcsa 4,50 körül volt az év elején, majd onnan 4,24 környékére kapaszkodott vissza a lengyel deviza a negyedév végére. Vagyis összességében 5,6 százalékos tartományt járt be az árfolyam.

A zloty utóbbi hetekben mutatott erősödését támogatta, hogy egyrészt fokozatosan mérséklődött a Lengyelországra nehezedő politikai nyomás, másrészt az Európai Központi Bank (EKB) márciusban további lazítást jelentett be, ami a piacra öntött likviditás miatt támogatta a közép-európai devizákat. Ugyanakkor még mindig vannak olyan tényezők, amelyek a következő időszakban gyengíthetik a lengyel devizát, most csak átmenetinek mondható a nyugalom. Még mindig nem tudni például, mi lesz a devizahitelek átváltásának végső módszere, így azt sem lehet megbecsülni, mekkora veszteséget okozhat majd a lépés a bankrendszernek. Emellett folyamatban van az Európai Bizottság vizsgálata a lengyel jogállamisággal kapcsolatban, bár ez sokkal inkább politikai kérdés.

Az elemzők most arra számítanak, hogy a lengyel kormány a korábban vártnál sokkal kevésbé lesz különutas, a devizahitelek kapcsán például sokat puhultak az álláspontok, részben ennek köszönhető az, hogy a zloty is vissza tudott erősödni. Az Erste Bank szakemberei ugyanakkor továbbra is inkább kockázatokat látnak az árfolyam alakulásában, arra számítanak, hogy a harmadik negyedévre 4,40 fölé gyengül vissza a lengyel deviza, a tízéves kötvényhozam pedig a mostani 2,87 százalékról 3,2 százalékra emelkedik az év végére, így már magasabb lesz, mint a hasonló futamidejű magyar kötvények hozama. Az elemzők szerint a devizahiteles probléma megoldása mellett a költségvetési kockázatok is a lengyel eszközök gyengülése felé mutatnak. A kormány ugyan többször hangsúlyozta, hogy 3 százalék alatt tartja a deficitet, viszont az Erste szerint ehhez az eddig bejelentett intézkedések kevésnek tűnnek, további forrásokra lehet szükség.

A kabinet ugyanis egy sor olyan populista intézkedést jelentett be, amely a kiadások növekedését eredményezi. Ezek ellentételezésére viszont – magyar módra – a bankokra és a kiskereskedelmi láncokra kivetett különadók és az áfabeszedés hatékonyabbá tétele nem tűnik elégnek. A bank szakemberei szerint ez lehet a legfontosabb kérdés a hitelminősítők számára is középtávon, amikor majd vizsgálják a lengyel osztályzatot.