Készpénzben bízik a lakosság

A készpénzhasználat visszafogásával kapcsolatos intézkedések is szerepelhetnek majd a 2017-es költségvetésben, amelyet a hónap végén tervez benyújtani a kormány. Erről nyilatkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak. A forgalomban lévő készpénzállomány valóban csaknem a duplájára nőtt az elmúlt öt évben, a jegybank adatai szerint tavaly év végén a háztartásoknál már csaknem 3800 milliárd forint volt kint. A nem pénzügyi vállalatoknál is látványosan nőtt a készpénz volumene, az öt évvel ezelőtti körülbelül 300 milliárd forintról csaknem 700 milliárd forintra emelkedett. 

A készpénzállomány megugrásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint szerepet játszik a tranzakciós illeték, a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma, fenntartásuk költsége, valamint az is, hogy a bankkártyával ingyenesen felvehető készpénz mennyisége és az ingyenes felvételi alkalmak száma korlátozott. Azokban az országokban viszont, ahol magas a készpénzállomány, általában a feketegazdaság aránya is magasabb, ezért tesz lépéseket a kormány a készpénzállomány mennyiségének csökkentésére.

A tranzakciós illeték bevezetése óta a bankolás egyértelműen drágább lett, ennek is köszönhető, hogy három év alatt több mint félmillió lakossági bankszámla szűnt meg. Az ingyenes készpénzfelvétel is arra sarkallhat sokakat, hogy készpénzzel fizessenek. A bankközi jutalékok nagyságát viszont korlátozták, ami elvileg olcsóbbá tette a kereskedők számára a bankkártya-elfogadást. Egyelőre azonban csupán 82,6 ezer kereskedőnél fogadják el a bankkártyákat, de ebben benne vannak a szállodák, a vendéglátóhelyek és például a taxik is.

A KSH szerint viszont Magyarországon csupán kiskereskedelmi üzletből is több mint 140 ezer van. A készpénzmentesség nem csak a gazdaság fehérítése miatt lenne fontos, spórolhatna is vele a nemzetgazdaság, egy korábbi, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által publikált tanulmány szerint intenzívebb elektronikus bankolással 100 milliárd forintot takaríthatna meg az ország évente. A jegybank egyébként több tudományos publikációt közölt ebben a témában az elmúlt években, amelyekben más országok gyakorlatát is bemutatták.

Dániában például az idei évtől már nem kötelesek elfogadni a készpénzt a ruházati boltok, a benzinkutak és az éttermek. Svédországban nem lehet készpénzzel fizetni a tömegközlekedésért, számos boltban csak kártyát fogadnak el, és vannak bankok, amelyek megszüntették a lakossági készpénzkiadást. Stockholmban már a hajléktalanokat is ellátták kártyaolvasóval, sőt egyes svéd templomi perselyeken is megjelentek már a kártyaleolvasók. Izraelben a készpénzhasználat korlátozásával a gazdaság fehérítése és az adómorál javítása volt a cél.

A bankok és a kártyatársaságok valószínűleg örülnek annak, ha a készpénz helyett az elektronikus fizetés felé terelik a társadalmat, de a kereskedőknek is jó lehet, ha elfogadják a plasztiklapot. A Visa két évvel ezelőtti felméréséből például az derült ki, hogy a kis- és középvállalkozások négyből egy ügyfelet eltántorítanak a vásárlástól csupán azzal, hogy nem teszik lehetővé a bankkártyás fizetést POS-terminálon vagy egyéb felületen. „Az így elveszített vásárlók 16 százaléka később olyan helyen vásárol, ahol módjában áll bankkártyával fizetni, míg 15 százalékuk teljesen eláll vásárlási szándékától” – mondta Kiss Ede, a Visa Europe magyarországi vezetője.