Ismét gazdagabbak lettek a magyarok

Meglepő fordulat állt be a családok pénzügyi helyzetében: három év után először csökkent a háztartások készpénzállománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első negyedéves előzetes adataiból. Persze még így is hatalmas mennyiségű, 3695,2 milliárd forintnyi készpénz volt a lakosságnál, ebből 303 milliárd volt a külföldi. A lakosság egyre vagyonosabb egyébként, a pénzügyi vagyona 40 855,1 milliárd forintra nőtt, miközben a tartozásai 7847 milliárd forintra csökkentek. Ilyen kevés tartozásuk utoljára kilenc éve volt a háztartásoknak. A nettó pénzügyi vagyon így 33 ezer milliárd forint fölé emelkedett, vagyis egy átlagos családnak a jegybanki statisztikák szerint már 8 millió forintja van a hitelein felül, és ebbe nem számítanak bele az ingatlanok.

Elvileg legalábbis. Ez az adat ugyanis némi korrekcióra szorul. A jegybank adatai szerint például beleszámít a háztartások vagyonába az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon nagy része is, ami már régen nincs meg. Összesen 2842,3 milliárd forintot tartanak ezen a címen nyilván, ez majdnem 700 ezer forint háztartásonként. Van még a lakosságnak több mint 500 milliárd forintnyi nettó munkabér-követelése és 575 milliárd forintnyi adó- és járulékkövetelése is, vagyis a meg nem kapott fizetések is beleszámítanak a vagyonba. Emellett több mint 10 360 milliárd forint értékben, vagyis háztartásonként bő 2,5 millió forintnak megfelelő összegben van a lakosságnak különféle, nem tőzsdei cégekben részesedése.

Ezektől a kft.-kben, bt.-kben lévő tulajdonosi jogoktól azonban nem biztos, hogy könnyen és jó áron meg tudnának szabadulni a tulajdonosok, ha hirtelen pénzre lenne szükségük. Ha ezeket a tételeket nem számoljuk, körülbelül csak 4,5 millió forint marad háztartásonként a 8 millióból.

A készpénzt a lakosság az adatok szerint valószínűleg nagyrészt állampapírra költötte. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok volumene ugyanis a negyedév során körülbelül 270 milliárd forinttal nőtt, és március végére már meghaladta a 4024 milliárd forintot. A 87 százaléka ennek állampapír volt, a háztartások tartanak ugyan banki és vállalati kötvényeket is, de egyre kisebb mennyiségben. A hitelpapírok mellett a biztosítási tartalékok volumene nőtt még nagyobb mértékben, de ez nem meglepő, hiszen az év elején sokan fizetik be az éves biztosítási díjakat, emellett a jövedelemadó-bevallásukat gyorsan benyújtó, nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkező ügyfelek adó-visszatérítése is megérkezhetett már a számlákra.

A bankbetétek állománya 7660 milliárd forintra csökkent március végére. Az alacsony kamatot fizető betétek egyre kevésbé népszerűek, a lekötések volumene folyamatosan csökken. Mind több ügyfél dönt úgy, hogy forint helyett inkább valamilyen devizában tartja a pénzét a bankban, a devizabetétek volumene emiatt ezermilliárd forint fölött stabilizálódott. Befektetési alapokban már csak 4025 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, ez másfél éves mélypontot jelent. Tőzsdei részvényekben a háztartásoknak nagyjából 500 milliárd forintjuk van, ezek több mint egyharmada ma már külföldi értékpapír.