Matolcsyék alapítványai újra az államot hitelezik

Közel 40 milliárd forint értékű állampapírt vettek a háztartásokat segítő nonprofit intézmények márciusban, ezzel állományuk az első negyedév végére 241,5 milliárdnyira ugrott – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Az állampapírok döntő részének tulajdonosa az MNB által létrehozott fél tucat Pallas Athéné előnevű alapítvány, azokat ugyanis a jegybank háztartásokat segítő nonprofit intézményekként veszi figyelembe.

Ez azért érdekes, mert a 2015. decemberi MNB-rendelet melléklete e kategóriába azokat a szakszervezeteket, munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, politikai pártokat, egyházakat, egyházi intézményeket, egyesületeket és alapítványokat sorolta, amelyek „a háztartásoktól kapják forrásaikat, vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt”. Márpedig az MNB-alapítványok kuratóriumában számos jegybanki vezető, köztük maga Matolcsy György elnök felbukkan, s a Pallas Athénék közpénzből gazdálkodnak – ahogy azt a Kúria és az Alkotmánybíróság március végén egyértelművé tette –, nem pedig magánszemélyektől kapott összegekből.

Az MNB-alapítványok együttesen 197,3 milliárd forint értékű államkötvényt birtokoltak március végén, ebből 127 milliárdnyi forintban, 70,3 milliárdnyi pedig euróban denominált volt – tették közzé az alapítványok. A legtöbb, 46,5 milliárd értékű állampapírt a Matolcsy kuratóriumi elnöksége alatt álló Pallas Athéné Domus Animae (PADA) tartotta. Korábban a PADA a Balog Ádám – Matolcsy korábbi helyettese – által irányított MKB Bankon, valamint a Gránit Bankon keresztül összesen 112 millió euróért (mintegy 35 milliárdért) külföldi államkötvényt is, de azokat már értékesítette. (Balog egyúttal a PADA kuratóriumának tagja és a Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS) kuratóriumának az elnöke.)

Az Európai Központi Bank legutóbbi kétéves jelentésében is felhívta a figyelmet, hogy az MNB-alapítványok állampapír-vásárlásai értékelhetők úgy, hogy a jegybank megszegi a monetáris finanszírozás tilalmát. Ám a központi bank, azaz az MNB és alapítványai állampapírokat csak azok kibocsátásakor nem vehet közvetlenül az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK), a másodpiacon azonban ezt szabadon megtehetik.

Nő a forintadósság aránya

A zömében az MNB-alapítványokat fedő, a háztartásokat segítő nonprofit intézmények kategóriájába sorolt szervezetek márciusban 14,1 milliárd forintnyi egy éven belüli állampapírt, azaz kincstárjegyet vásároltak, 25,2 milliárdért pedig egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényeket. Ezzel szemben 100 millió forintnyi devizában – jellemzően euróban – denominált állampapírt értékesítettek. Összességében állampapírjaik valamivel több mint a felének (51 százalékának) a lejárata volt egy éven túli, közel 20 százaléka egy éven belüli, a többi pedig devizás. Ez nagyjából hasonló az államadósság arányaihoz. Az ÁKK adatai szerint a március végi 25 473 milliárd forintos adósság 69 százaléka volt forint, 31 százaléka pedig deviza. A forintadósságon belül 44 százalék egy éven túli lejáratú államkötvény, 22 százalék egy éven belüli kincstárjegy, 3 százalék pedig forinthitel, míg a devizán belül a 24 százaléknyi állampapírok mellett a hitelek 7 százalékot tettek ki.