Sokat bukna az állam az elektronikus bankoláson

Hiába várták sokan, eddig kimaradtak azok az intézkedések a jövő évi költségvetésből, amelyek a hazai készpénzhasználat visszaszorítását eredményezhetnék. Sem az eredetileg benyújtott változatban nem szerepelnek ilyen javaslatok, sem abban a módosításban, amelyet hétfőn terjesztettek az Országgyűlés elé. Pedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter néhány nappal korábban még arról nyilatkozott, a 2017-es költségvetésben lesznek olyan lépések, amelyek a készpénzforgalom visszaszorítását szolgálnák.

A készpénzforgalom visszaszorításáról elvileg nem tett le a kormány, a konvergenciaprogramban például van arról szó, hogy egy programmal ösztönöznék a bankkártya-elfogadó helyek telepítését, hiszen az elektronikus bankolással fehéredne a gazdaság. A konkrétumokról azonban eddig nem esett szó, a nemzetgazdasági tárca lapunk kérdésére azt válaszolta: „A szabályozáson dolgozik az NGM, a kormány döntése után tudunk beszámolni a részletekről.”

Az biztos, hogy az elektronikus tranzakciókat sújtó illetéket nem tervezik csökkenteni. Tavaly 207,7 milliárd forintot szedett be az állam ezen a címen, az idei terv 200,9 milliárd forint, jövőre pedig 205,7 milliárd forintos bevétellel terveznek. Pedig szakértők szerint ez az illeték is az egyik oka annak, hogy a háztartásoknál csaknem 3800 milliárd forintosra duzzadt a készpénzállomány. Az alacsony kamatok és a megemelkedett számlavezetési díjak ugyanis sokakat késztettek
a bankszámláik megszüntetésére, összesen 520,5 ezer lakossági bankszámla szűnt meg az illeték 2013-as bevezetése óta.

A cégek viszont kevés készpénzt tartanak, az pedig egyáltalán nem biztos, hogy a kormánynak megéri az elektronikus bankolás felé terelni a lakosságot a készpénz felől, ha tartani akarja a bevételi terveket. A kártyás vásárlások után például nagyon kevés tranzakciós illeték folyik be. Tavalytól már nincs 0,3 százalékos illeték, ehelyett fix díj van, ami a normál bankkártyáknál évente 800, az érintőkártyáknál 500 forint. A beszedett összeg így csupán 6 milliárd forint körül lehetett tavaly, és várhatóan évről évre zsugorodik majd. Ennek oka, hogy a bankkártyák száma évek óta 8,9-9 millió között stagnál, az alacsonyabb illetékterhű érintőkártyák aránya viszont nő, jelenleg már 53 százalék fölött van.

Hosszú távon évi 100 milliárdot spórolhatnánk a készpénzhasználat csökkentésével. Rövid távon viszont most készpénzfelvétel helyett kártyával vásárolnának az emberek, vagy utalnának, borítékolhatóan sok pénztől esne el az állam. A készpénzfelvételek után ugyanis a 0,6 százalékos illetéket továbbra be kell fizetniük a bankoknak, és ez 75-80 milliárdnyi bevételt eredményez. A készpénzfelvételek volumene pedig tavaly már ismét nőtt, ebben a havonta kétszeri díjmentes ATM-használat is közrejátszhat. Tavaly 6800 milliárd forintnál is több készpénzt vettek fel automatákból a magyarok, 7 százalékkal többet, mint 2014-ben, ami csaknem 41 milliárd forintnyi illetéket jelenthetett. A bankfiókokban is sok pénzt vesznek ki, bár a lakosság ezekről – a bankok által is magas díjjal terhelt – ügyletekről egyre inkább leszokik. 2013-ban még 7300 milliárd forintnál is több pénzt vettek fel fiókokban, tavaly már a volumen a 6 ezer milliárd forintot sem érte el, de ez is csaknem 36 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket eredményezhetett.