Cafeteria: A pénztárak félnek is, meg nem is a jövőtől

Egymásnak ellentmondó módon reagáltak a pénztárak a cafeteria tervezett átalakítása kapcsán. Noha a jogszabályt csak kedden fogadta el az Országgyűlés, az OTP Egészségpénztár már hétfőn este küldött egy kérdőívet a tagjainak. Ebben egyebek között arra volt kíváncsi, hogy ha a tagok munkáltatója nem fizetne hozzájárulást, a tagok maguk kiegészítenék-e az egyéni tagdíjukat, és ha igen, akkor mennyivel. A kérdőívet küldő levében az is benne volt, hogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) a cafeteria-rendszer átalakítása miatt, az önkéntes pénztári rendszer fenntarthatósága érdekében javaslattal keresné meg a döntéshozókat. A válaszokat ennek a javaslatnak a kialakításához várják.

Az ÖPOSZ-nál tehát aggódnak, mára egy szűk körű sajtóbeszélgetést is összehívtak ebben a témában. A korábbi nyilatkozataik alapján a pénztárszövetség azt szeretné elérni, hogy a tagok egyéni befizetéseire járjon több adó-visszatérítés, a jelenlegi 20 százalék helyett 30 százalékos. A munkáltatók pedig egy külön rendszeren belül nyújthassanak önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítést a munkavállalóknak, ezekre a befizetésekre ne vonatkozzanak a cafeteriás adóterhek és korlátok.

A Patika Pénztárnál viszont nem aggódnak, sőt meglepő módon azt állítják: az új cafeteriás szabályok kedveznek az önkéntes kasszáknak. Pedig az új rendszerben a pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulásokat összesen 49,98 százalékos közteher sújtja majd, miközben a készpénzkifizetést évi 100 ezer forintig, a SZÉP-kártyás egyenlegfeltöltést pedig a közszférában 200 ezer, a versenyszférában 450 ezer forintig csupán 34,51 százalékos adókkal és járulékokkal terhelik. Emellett nullaszázalékos közteher mellett biztosíthat a munkáltató egészségügyi ellátást a dolgozóknak.

A hétezer munkáltatóval kapcsolatban álló Patikánál ugyanis azt tapasztalták, hogy a magasabb közteher eddig sem nullázta le a munkáltatói befizetéseket. 2015 óta évente egy nettó 200 ezer forintos, kedvezményes adózású kereten osztoznak az önkéntes pénztárak egyebek között az Erzsébet-utalvánnyal és más juttatásokkal, az e fölé eső pénztári tagdíjra, ha a munkáltató fizeti, most is 49,98 százalékos közterhet kell fizetni. A munkáltatói befizetéseknek pedig jelenleg csupán a fele esik a kedvezőbb adózási sávba, a többire a magasabb közterhet fizetik a cégek. Ráadásul az önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítés jövőre is jobban megéri majd a munkáltatóknak, mint ugyanezt az összeget munkabérként kifizetni. 10 ezer forintnyi pénztári tagdíj a Patika számításai szerint 14 998 forintba, ugyanennyi nettó munkabér 19 323 forintba kerül majd.

Az mindenesetre biztos: a kasszák számára kulcskérdés, hogy miként alakulnak a munkáltatói tagdíjak jövőre. Ha a befizetések eltűnnek, az különösen az egészségpénztárakat hozhatja nehéz helyzetbe, náluk ugyanis a tagdíjbefizetések kétharmada a munkáltatóktól jön. Ez pedig azt jelenti, hogy a működési bevételeik nagyobbik része is ezekből a befizetésekből származik, elmaradásuk esetén komoly költségcsökkentéseket kell végrehajtaniuk, ha ragaszkodnak a fennmaradáshoz.