Ezeket a befektetéseket választották a legtöbben

Csaknem egy évtized után ismét történelmi csúcsra jutott az ingatlanalapok vagyona. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az ingatlanalapokban május végén már csaknem 640 milliárd forint volt. A 600 milliárd forintos lélektani határt március végén lépte át az alapok vagyona, utoljára hasonló nagyságrendű összeg 2006 szeptemberében, közvetlenül a kamatadó bevezetése után volt ezekben a konstrukciókban.

A legnagyobb hideg zuhany a befektetőket két évvel a 2006-os csúcs után érte, amikor 2008 novemberében a kezelhetetlenül intenzív tőkekivonások miatt a pénzügyi felügyelet az összes ilyen konstrukció forgalmazását felfüggesztette. Az értékesítés és visszaváltás a legtöbb alapnál csak 2009 tavaszán indult újra, akkora viszont a befektetési jegyek árfolyama már 20-30 százalékot esett. Sokáig azt hitték, ezt a sokkot az alapok sosem heverik ki, az idei év viszont egyértelműen az ingatlanalapoké. A konstrukciók májusban is több mint 13 milliárd forintnyi friss tőkét vonzottak, és az év eleje óta már több mint 80 milliárd forinttal nőtt a vagyonuk.

A többi befektetési alap egyelőre mérsékelt értékesítési sikereket ért el az idén. A befektetési alapok vagyona stagnált 2016 első öt hónapjában, május végén 5717 milliárd forint volt, bő 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az év elején. A vagyon csökkenése főleg a tőkekivonásnak volt köszönhető, az idén 59 milliárd forint távozott az alapokból, ennek zöme februárban. A második hónapban csaknem 125 milliárd forintot vontak ki a konstrukciókból, a pénz valószínűleg az abban a hónapban rekord összegben fogyó lakossági állampapírokba került.

A most már szinte semmi kamatot nem fizető pénzpiaci alapok vagyona az idén folyamatosan csökkent, május végén már alig haladta meg az 1150 milliárd forintot, ami csaknem hétéves mélypontot jelent. A kötvényalapok hozama is csökkent az elmúlt években, de még mindig szemmel látható nyereséget fizetnek. Ennek köszönhető valószínűleg, hogy a vagyonuk most már stagnál, sőt enyhén nő is, 1300 milliárd forint körül van.

A tavalyi év a vegyes alapoké volt, az idén viszont már nem remekelnek. A részleges tőkevédelmet ígérő alapokba százmilliárdok áramlottak az elmúlt két-három évben. Az utóbbi másfél év viszont csalódást okozott a befektetőknek, az alapok árfolyama többnyire esett, ezért megindult a tőkekivonás. A vegyes alapok vagyona a tavaly novemberi 785 milliárd forintos csúcs óta több mint 20 milliárd forintot csökkent. Az abszolút hozamú alapok viszont ismét nőnek, 774 milliárd forint volt bennük május végén, vagyis visszavették a harmadik legnagyobb alapkategória címet a vegyes alapoktól. A részvényalapok vagyona enyhén nőtt az idén, 278 milliárd forint volt május végén, ezekbe az alapokba egyébként nagyrészt intézmények fektetnek.

Nyersanyagok az élen

Az idén az értékpapíralapok közül az OTP Alapkezelő néhány alapja érte el a legmagasabb hozamot. Az EMDA abszolút hozamú alap csaknem 30 százalékos hozamot ért el az év eleje óta, de nem sokkal marad el ettől a szintén OTP-s Föld Kincsei hozama sem. A bronzérmet az OTP G10 Euró alap nyerte január óta elért 27 százalékos hozamával. Sokat kereshettek még a befektetők a Budapest Alapkezelő aranyalapok-alapjával, és két számjegyű hozamot értek el az orosz részvénypiacon befektető konstrukciók is. A Budapesti Értéktőzsdén befektető alapok hozama is többnyire meghaladta a 10 százalékot.