Heti kétmilliárdba kerül a lakossággal finanszíroztatni az államadósságot

Még mindig hetente csaknem 2 milliárd forintba kerül az adófizetőknek, hogy az állam a lakossággal finanszíroztatja az államadósságot. Pedig a lakossági állampapírok kamata már többször is csökkent az idén. Először februárban, majd pedig áprilisban vágott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 25-25 bázispontot a kincstárjegyek bónuszából. A kamatok viszont még most is viszonylag magasak. A Féléves Kincstárjegy 2 százalékos, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy 2,25 százalékos éves bónuszt fizet, a Kincstári Takarékjegyek kamata 2–2,5 százalék között van. Az intézmények azonban ennek a felét sem kapják meg a rövid állampapírokra. Az egyéves diszkontkincstárjegyek (dkj) hozama 1 százalék alatt van, a tegnapi három hónapos dkj-aukción 0,85 százalékos átlaghozam alakult ki.

A kamatok terén a bankbetéteket már régóta verő lakossági állampapírok az idei év slágerbefektetései, a frissen keletkező megtakarítások zömét ezek szívják fel. Az ÁKK adatai szerint az idén több mint 1312 milliárd forintnyi Kamatozó Kincstárjegyet jegyeztek, Féléves Kincstárjegyből pedig több mint 362 milliárd forintnyi fogyott el. Emellett eladtak még 51 milliárd forintnyi Kincstári Takarékjegy Pluszt is. Lapunk számításai szerint az év eleje óta eladott rövid lakossági állampapírokra összesen 38 milliárd forintnál is több kamatot kell fizetni. A kamatok mellett ráadásul jutalékot is ad az állam az állampapírokat forgalmazó bankoknak és brókercégeknek, sőt még az államkincstárnak is, ez további több mint
15 milliárd forinttal növeli a számlát. Vagyis a rövid lakossági papírok költségei már 53 milliárd forint fölött voltak június közepén.

Az intézményi finanszírozás ennél jóval olcsóbb lenne. Az ÁKK az idén 381,5 milliárd forintnyi egyéves dkj-t adott el, emellett csaknem 1100 milliárd forintnyi három hónapos és 104 milliárd forintnyi hathetes állampapírt is értékesített. Az összes kamat, amit ezekre ki kell fizetni, nem éri el a 6,6 milliárd forintot. Nem biztos persze, hogy az intézmények 1 százalék alatti kamaton megvennének annyi rövid állampapírt, amennyit a lakossági piac felszív, a keresletük viszont jóval nagyobb a kínálatnál. Az ÁKK legalábbis egy-egy dkj-aukción a benyújtott ajánlatok csupán felét-kétharmadát szokta elfogadni. (A lakossági befektetőket ezzel szemben nem korlátozza az ÁKK, aki állampapírt akar venni, annak elfogadják az ajánlatát bármekkora mennyiségben.) Emellett a piacon kint lévő dkj-mennyiség nem olyan magas. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április végén 1267,9 milliárd forinton állt, ez alig a háromnegyede a tavaly áprilisi volumennek, a 2014. áprilisinak meg kevesebb mint a fele.

A hosszú papírok nem drágák

Érdekesség, hogy miközben a rövid lakossági állampapírokra az intézményiekhez képest busás kamatot ad az állam, a hosszabb lejáratú, kisbefektetőknek szánt kötvényeknél már nem ilyen gáláns. A tízéves Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) jelenlegi kamata 3,8 százalékos, ebből viszont a kamatadó levonása után 3,2 százalék sem marad. A tízéves fix kamatozású államkötvény 3,27 százalékos átlagkamattal kelt el a legutóbbi aukción, az intézmények pedig nem fizetnek kamatadót. A rövidebb – 3-6 éves – futamidejű, változó kamatozású lakossági államkötvények aktuális kamata 2,75–3,55 százalék között mozog, az ötéves államkötvény az utolsó aukción 2,29, a hároméves 1,74 százalékos átlagkamattal kelt el.