Foci-Eb: Az UEFA az igazi győztes

Szinte minden pénzügyi rekordot megdöntött a futball-Eb, az biztosnak látszik, hogy a szervezők hatalmasat nyertek azzal, hogy 16-ról 24 csapatosra bővítették a mezőnyt. Az UEFA mintegy 830 millió eurós nyereséggel számol, ez közel másfélszerese a négy évvel ezelőtti Európa-bajnokság 593 milliós profitjának. A bevételek legnagyobb része, mintegy egymilliárd euró, a tévés közvetítési jogokból folyt be. A szponzori pénzekből és licencdíjakból 480 millió, a jegyértékesítésből és a vendéglátásból pedig 400 millió eurót kapott az UEFA. A költségeket 1,1 milliárdra becslik – ennek mintegy harmada a válogatottak és a játékosokat adó klubok díjazására megy el.

A legjobb játékosok persze így sem az Eb-n keresték degeszre magukat, de a középcsapatok tagjainak már annál jobban megérte a sikeres szereplés. Az UEFA összesen 301 millió eurót oszt szét a csapatok közt, a győztes Portugália szövetsége, vezetői és játékosai összesen 25,5 milliót kaptak. Ha ezt arányosan osztják el, akkor Cristiano Ronaldo nagyjából egyheti fizetését kapja meg bónuszként. A magyar válogatott 11,5 millió eurót kapott, ennek 30 százalékát osztják szét a játékosok közt, ez 1,1 milliárd forintot jelent – ebből differenciálatlanul mintegy 50 millió esik egy-egy játékosra.

A klubok közt ugyanez a helyzet: a legnagyobbak számára aprópénz, ha sok focistájuk sikeres, az európai középmezőny viszont nagyon jól jár. Az UEFA a játékosok által az Eb-n töltött napok után fizet. Magyarországról a legtöbbet, 870 ezer eurót a Ferencváros kapja, de azok a klubok is, amelyek csak egy focistát küldtek a válogatott keretbe, gazdagabbak lesznek 150 ezer euróval, azaz közel 50 millió forinttal. Egy magyar klub éves költségvetésének még ez a kisebb összeg is 5-10 százaléka, míg például az angol Premier League-ben az utolsó hely is annyi pénzdíjat hoz, amennyihez háromszor kéne megnyerni az Eb-t. Persze az Eb alatt megugranak az átigazolási díjak is. Könnyen megdől a magyar NB I átigazolási rekordja is, ha beigazolódik, hogy a Bologna tegnap ötmillió eurót fizetett Nagy Ádámért.

A tévéknél már nem ennyire egyértelmű az ok az örömre. Pedig az, hogy az eddigi 31 helyett 51 meccset játszottak, jócskán megnövekvő reklámbevételeket jelent, csakhogy ezzel együtt a közvetítési díjak is megugrottak. A francia TF1 adó például 45 millió eurót fizetett a meccsek felének közvetítéséért, miközben a reklámbevétele 23-27 millió euróval nőtt csak meg. Az is igaz viszont, hogy sok tévécsatorna hosszú távú beruházásként tekint az Eb-re, és márkaneve erősítését reméli a közvetítésektől.

Valószínűtlen, hogy a meccsek látogatottságán nagyot változtatna az Eb. A nagy bajnokságoknak alig van már hova nőniük, máshol pedig legfeljebb a válogatottra járhatnak ki valamivel többen. Magyarországon az elmúlt években kettévált a nézőszám alakulása: a válogatott meccseire gond nélkül megtelnek a stadionok, az NB I-ben pedig általában egy teljes forduló összes nézője a ferencvárosi stadiont is csak félig töltené meg. A tízezres nézőszámnál magasabb csak két mérkőzésen volt a múlt szezonban. Nagy összegben azonban nem érdemes fogadni arra, hogy a hétvégén, amikor rajtol az új bajnokság, a nemrég még a Nagykörúton ünneplő tömeg épp a Mezőkövesd–Gyirmót nyitómeccsen tenné tisztelelét.