Kevesebb az állampapír az alapítványoknál

Több mint 174 milliárd forinttal finanszírozták az államot június végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok – közölte a Világgazdaság érdeklődésére az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Vagyonkezelő Zrt. Összesen ennyi pénzt tartottak ugyanis az alapítványok magyar állampapírban. Azt, hogy ez hogyan oszlott meg az egyes lejáratok között, a vagyonkezelő nem közölte.

Pedig ez utóbbi információ azért lenne érdekes, mert így következtetni lehetne arra, mekkora hozamra tehetnek szert az állampapírjaikon. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai szerint a legrövidebb futamidejű, december 28-án lejáró állampapírok, a diszkontkincstárjegyek éves referenciahozama 0,8 százalék, míg a leghosszabbaké, a 2031-ben lejáró állampapíroké 3,18 százalék. Igaz, ezektől az alapítványok hozamai eltérhetnek, hiszen az állampapírok egy részét már korábban, más árfolyam- és hozamszintek mellett vásárolták, illetve újították meg a lejárókat.

Egy évvel korábban, 2015. június 30-án például még közel 50 milliárddal több pénzük, 227,8 milliárdjuk szunnyadt állampapírban, noha a vagyonuk akkor csaknem 18 milliárddal kevesebb, 250,51 milliárd forint volt. Csakhogy az Európai Központi Bank (EKB) vizsgálatot indított, hogy megállapítsa, sérült-e a monetáris finanszírozás tilalma azzal, hogy az MNB által létrehozott alapítványok vásároltak magyar állampapírt.

(A központi bank közvetlenül nem vehet állampapírt, csak legfeljebb a másodpiacon.) Az alapítványok illetékesei viszont korábban utaltak arra, előfordulhatott, hogy vettek az elsődleges piacon is – azaz az ÁKK-tól vagy annak aukcióin –, noha hozzátették, mindig törekedtek arra, hogy ezt elkerüljék. Most pedig éppen az EKB kifogásaira való hivatkozással áramoltatják át az állampapírjaikban lévő pénzeik egy meg nem határozott részét ingatlanokba. Részben ezzel magyarázható, hogy június végén közel 50 milliárddal volt kisebb az állampapír-portfóliójuk az egy évvel korábbinál, ezalatt ugyanis az ingatlanokban lévő vagyonuk 11,28 milliárdról 48,38 milliárdra emelkedett. „Az ingatlanokon évente egy alkalommal, év végén ingatlan-értékbecslést végeznek a tulajdonosaik, illetve a felújítás alatt lévő ingatlanokon beruházásokat hajtanak végre. Ezen okok miatt az ingatlanvagyon értéke is változó” – hívták fel a figyelmet az alapítványok.