Melyik állampapírt érdemes megvenni?

Folyamatosan növekszik a kereslet a Prémium és Bónusz Államkötvények (PMÁK és BMÁK), valamint a Féléves Kincstárjegyek (FKJ) és a Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) iránt, az idei év első felében bruttó 221 milliárd forintnyi PMÁK-ot és BMÁK-ot, valamint 1365 milliárd forintnyi KKJ-t értékesítettek a forgalmazók, FKJ-ból pedig 388 milliárd forintot sikerült eladni.

Ha az MNB tervei megvalósulnak, és beindul hazánkban az infláció, első látásra a Prémium Magyar Államkötvény tűnik a legjobb befektetésnek, ennek kamatbázisát ugyanis a fogyasztói árindex alakulásához igazítják. Ezen felül fizet a papír 2,75–3,25 százalékos kamatot hároméves és ötéves futamidőre. A kamatbázist viszont csak az előző naptári évi inflációhoz igazítják, tehát ha év elején vásároltunk egy állampapírt (amikor nulla százalék volt az infláció), és idén az MNB prognosztizált inflációja (0,3 százalék) megvalósul, előbbi 2,45, utóbbi pedig 2,95 százalékos reálhozamot termel (az infláció persze minden más állampapír reálhozamát is rontja). A kamatbázis emelése csak 2017-ben történik meg (ha igaza lesz az MNB-nek, akkor 0,3 százalékra). Csökkenő inflációs környezetben viszont ez kifejezetten az előnyükre lehet, mivel a múlt éves infláció alapján megszabott kamat reálértéken nő. Jelenleg erre nem tudunk spekulálni, mivel nulla körüli volt az infláció tavaly, nulla alá viszont nem mehet az állampapírok kamatbázisa.

A Bónusz Magyar Államkötvény hozama gyakrabban változik, mint a PMÁK-é, mivel ennek a kamatbázisát a legutóbbi négy sikeres 12 havi Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukción értékesített papírok mennyiséggel súlyozott átlaghozama adja. A kamatprémium viszont alacsonyabb, a 4 éves futamidejű kötvényre 2 százalék, a 6 éves futamidejű kötvényre 2,5 százalék, a 10 éves futamidejű kötvényre pedig 2,75 százalék kamat jár, a kamatbázis pedig jelenleg 1,05 százalék. A kamatbázis alakulását a DKJ-k utáni kereslet és az alapkamat változása is befolyásolhatja, csökkenő hozamkörnyezetben ezért a bázis is csökken, míg emelkedő hozamkörnyezetben nő.

A Féléves, valamint Kamatozó Kincstárjegyeket nemcsak a rövid futamidőből eredő likviditásuk miatt érdemes választani, hanem mert magas, jóval az éves betétek feletti, 2 százalékos (évesített) és 2,25 százalékos kamatot fizetnek. Fix kamatozású értékpapírok, viszont lejárat után – mint más állampapírok esetében – van lehetőségünk a befektetésünk tőkéjéből és hozamából újabb állampapírokat vásárolni. Mivel az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a hosszabb lejáratú állampapírok felé akarja elmozdítani a lakosságot, ezért várhatóan ennek a hitelpapírnak a hozama továbbra is csökkenni fog.

Rövid távon mindenképpen Kamatozó Kincstárjegyben érdemes gondolkodni, hosszabb távon pedig – ha a jelenlegi inflációs és hozamkörnyezet fennmarad – a 2026-ban lejáró BMÁK fizeti a legnagyobb kamatot.