Raiffeisen: csak átmenetileg nőhet a GDP

Átmeneti a magyar gazdaság első negyedéves gyengélkedése, a következő negyedévek gyorsulást hozhatnak - prognosztizálta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője mai sajtótájékoztatóján. E várakozásuk miatt nem változtattak korábbi előjelzésükön, miszerint a hazai össztermék (GDP) az idén 2,2 százalékkal bővülhet, jövőre pedig 2,7 százalékkal.

A gyorsulás azonban csak átmeneti lehet, azt alapvetően a 2018-as országgyűlési választások által ihletett kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések válthatják ki, melyet követően a növekedés visszaállhat a 2 százalék körülire szintre. Ennyi van ugyanis a magyar gazdaságban - indokolta Török. Túlzottan függ ugyanis a gazdaság egy-két ágazattól, valamint az EU-pénzektől, miközben az egyre inkább problematikusabbá váló munkaerőhiányra nincsenek megnyugtató megoldások. A gazdaságot a béremelések is húzhatják, ám erre jobbára csak a versenyképes cégek lehetnek a képesek, márpedig a kis- és középvállalkozások zöme nem ilyennek számít.

A forint euróval szembeni árfolyama továbbra is az eddigi szűk sávban maradhat, a júniusban negatív, -0,2 százalékos infláció jövőre pozitívvá válhat, s elérheti a 2 százalékot. Ennek ellenére a Raiffeisen nem számít arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank változtatna a 0,9 százalékos jegybanki alapkamaton. Már csak azért sem, mert az MNB által legutóbb bejelentett intézkedések az alapkamat szerepét csökkentik.

A további felminősítések egy-két év átlagában úgymond “benne vannak a levegőben”, de akár már az idén is a befektetésre ajánlott kategóriába kerülhet Magyarország. Annak ellenére, hogy a választási célú lazítások miatt a költségvetés hiánya enyhén növekedhet, noha valószínűleg még így sem kerül a 3 százalékos GDP-arányos zsinórmérték fölé.

Az euró bevezetése mellett sok érvet lehet felhozni, a tranzakciós költségek csökkenhetnek, az árfolyamkockázatok eltűnnek és a finanszírozás olcsóbbá válhat -- reagált Török arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, az uniós pénzt 2020-ig Magyarországon is be lehet vezetni. Kérdés azonban, milyen árfolyamon lehet majd átváltani a forint euróra, jó lesz-e az Európai Központi Bank majdani monetáris, valamint az EU gazdaságpolitikája Magyarország számára - vetette fel a Raiffeisen vezető elemzője. Aki azonban viszonylag megnyugtatónak tartotta, hogy az eurózóna tagjai között az utóbbi időben csatlakozott országokban a legnagyobb az uniós pénz támogatottsága: Észtországban és Szlovákiában 80 százalék, míg Litvániában, Szlovéniában és Lettországban is 75 százaléka feletti. S a magyar lakosság 55 százaléka is szeretné, ha a forint helyett az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz.