Egyre több a nullás számla

Néhány napig élvezhetik már csupán a K&H Zéró bankszámlacsomagját az ügyfelek. Az interneten utalgatóknak teljesen ingyenes csomag augusztus közepén megszűnik, a használóknak másik számlacsomagot vagy másik bankot kell választaniuk. A K&H volt az utolsó a hazai nagybankok közül, amelyik fenntartotta a tranzakciós illeték bevezetése előttről származó, rendkívül kedvezményes számlacsomagot. A hitelintézetek többsége a közteher 2013-as bevezetése után nem sokkal megszüntette a hasonló szolgáltatásait.

Az ingyenes bankszámla azonban olyan mézesmadzag, amellyel nagyon sok jó ügyfelet szerezhetnek a bankok, így bő három évvel a tranzakciós illeték bevezetése után ismét tele van a piac ilyen ajánlatokkal. Gyakorlatilag egyetlen nagybank sincs, amely bizonyos feltételek teljesítése esetén ne nulla forintért vezetné egy lakossági ügyfél bankszámláját. A feltételek pedig egyre lazábbak. Míg kezdetben kiemelkedő jövedelmet vagy hatalmas megtakarítást vártak el a bankok a díjmentes számlavezetésért cserébe, ma már átlagos jövedelem mellett is sok ajánlatot talál az ügyfél.
Teljesen ingyenes bankolás ugyan többnyire nem érhető el, de számos olyan konstrukció van a piacon, amelynél az éves költségek minimálisak, leszoríthatók 2-3 ezer forintra. Vannak bankok, amelyeknél csupán a bankkártya éves díját kell megfizetni bizonyos feltételek teljesítése esetén.

Az átutalások, csoportos beszedési megbízások – legalább egy bizonyos határig – ingyenesek. Ezt a stratégiát követi egyebek között a CIB, az Erste és a Raiffeisen is. Azt persze mindhárom hitelintézet elvárja, hogy hozzájuk érkezzék az ügyfél fizetése vagy nyugdíja, de a nullaforintos számlához nem kell kiemelkedő jövedelem. A CIB megelégszik a minimálbérrel, az Erste és a Raiffeisen átlagosnak mondható, havi 150 ezer forintos jóváírást vár el.

Nem éri meg a banknak

A bankoknak egyébként önmagában nem éri meg az ingyenes bankszámla és bankkártya nyújtása. A bankkártyák legyártása költséget jelent, ráadásul a plasziklapok után tranzakciós illetéket is fizetnek az államnak, az érintésmentes kártyáknál ez évente 500, a normál bankkártyáknál 800 forint. Az ingyenesen biztosított átutalások után szintén meg kell fizetniük a 3 ezrelékes közherhet, ahogy az ingyenes készpénzfelvételek után is a 6 ezreléket. Nyilvánvaló hát, hogy a számlavezetésen elszenvedett veszteséget más módon próbálja a legtöbb hitelintézet behozni vagy mérsékelni. Egyik módja ennek, hogy bizonyos kényelmi szolgáltatásokért már komoly díjakat számolnak fel: pénzbe kerül a papíralapú számlakivonat vagy a tranzakciókról érkező sms. A másik módszer a kártyás vásárlás ösztönzése. A vásárlásnak ugyanis lényegesen kisebb a tranzakciós illetékterhe, mint a készpénzfelvételnek.

Olyan hitelintézetek is vannak, amelyek – az első évben legalábbis – elengedik az átlagosan 2–4 ezer forint közötti kártyadíjat, cserébe viszont bizonyos szolgáltatásokért számolnak fel díjakat. A banki átutalások, csoportos beszedési megbízások például pénzbe kerülnek. Ezt a vonalat viszi egyebek között az OTP, a Sperbank vagy a nullás számlacsomagot most megszüntető K&H is. Utóbbi banknál a számlavezetési díj nullázásának egyébként még az is feltétele lehet, mekkora megtakarítással rendelkezik az ügyfél a pénzügyi csoportnál. Mindenesetre ha egy kliensnek kevés átutalása van, érdemesebb lehet az ingyenes bankkártyát kínáló ajánlatok közül szemezgetnie.