Egyre vonzóbb az OTP

Nagyot javult az OTP működési környezete az elmúlt években, amit részben már a bank árfolyamának alakulása is visszatükröz, pedig a profit és ezzel együtt például az osztalék megugrása még csak most következik. A várakozások szerint a hitelportfólió zsugorodása megállt, és ott is fordulat várható, az orosz és az ukrán üzletág már nem mérgezi tovább a bankcsoportot. Céltartalékolásra egyre kevesebbet kell költenie a banknak, a kifejezetten erős likviditási és tőkehelyzet pedig akár nagyobb osztalék kifizetését vagy méretes akvizíciót is lehetővé tenne.

Az nagyon szép, hogy az OTP profitja például a csökkenő céltartalékolás miatt emelkedik, de valamitől a bevételeknek is nőniük kellene, ezért lenne jó, ha újra bővülne a bank hitelportfóliója – főleg a magyar. Ezért is örömteli, hogy hét év csökkenés után ismét nőtt a magyarországi teljesítő hitelállomány, az elemzők egy része rögtön fordulatot kiáltott, ez az egyik legfontosabb tényező, amely miatt szeretik az OTP-t.

További pozitívum, hogy már nem (annyira) mérgezőek az orosz és az ukrán toxikus eszközök. Mostanra azonban a két bank jóval kisebb lett, mint amekkora a csúcson volt, az anyabanki kitettség nagyot csökkent. A két pénzintézet mérlegfőösszege, hitel- és betétállománya is jelentősen zsugorodott, és a jóval kisebb üzemméret mellett újra nyereségesek a bankok. Az elemzők többsége azzal számol, hogy idén és a következő években is nyereséges lesz az orosz és az ukrán OTP.

A hitelportfólió minősége javul, a késedelmes hitelek állománya és aránya is csökken, emiatt a céltartalékolás jelentősen csökkent. Tavaly még átlagban közel 55, az előtte lévő két évben pedig 68 milliárd forintot céltartalékolt az OTP negyedévente, idén az első két negyedévben már csak 21 és 12 milliárd forint volt a kockázati költségek szintje (sőt, a magyar banknál céltartalék felszabadításra került sor!), a várakozások szerint pedig tartósan alacsonyan maradhat a céltartalékolás, részben emiatt ugorhat meg az OTP profitja.

Az OTP likviditása és tőkehelyzete is stabil, sőt a likviditási tartalék jóval a biztonságos szint fölött áll. Június végén a teljes likviditási tartalék 7 milliárd, az operatív likviditási tartalék 6,8 milliárd eurónak megfelelő összeg volt, ez pedig jóval nagyobb, mint az egy éven belül lejáró tőkepiaci adósságok állománya (522 millió euró) vagy az esetleges likviditási sokkok kezeléséhez szükséges tartalékszükséglet.

És mivel a bank elképesztő likviditási tartalékon ül, a menedzsmentnek lehetősége van értéket teremteni a fölös pénzből. Ezt többféle módon is megteheti, például saját részvényt vásárolhat, osztalékot fizethet vagy bankokat (pénzügyi szolgáltatókat, például fintech cégeket) vehet. Egyre több elemző szerint ez is nagy sztori az OTP-ben, hiszen mindhárom úton elindulva növelheti a részvényesi értéket a menedzsment.