Fény a hitelalagút végén

Fél év alatt teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minimális célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatásával kapcsolatban, banki hitelállományuk ugyanis január és június között 5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Márpedig az idén elindított növekedéstámogató programtól – mely a növekedési hitelprogramot (nhp) hivatott felváltani – az MNB azt várta, hogy a kkv-k hitelállománya 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedjen, ami éves szinten 5-10 százaléknak felelne meg.

E sáv aljának az eléréséhez az MNB szerint jelentős mértékben járult hozzá az nhp második, 2013 októberétől 2015 végéig tartó, valamint a harmadik, 2016 végén záruló szakasza. Ez utóbbi során a második negyedévben mintegy 54 milliárd forinttal finanszírozták a hitelintézetek a kkv-kat.

A többi vállalat hitelállománya azonban zsugorodott, így az összes gazdálkodószervezet banki tartozásai 2016 első felében mindössze 0,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakáéit. Ha kiszűrjük az év végi portfólióleválasztás hatását, a hitelállomány bővülése éves szinten akkor is csupán 1,9 százalékosnak felel meg. A gazdaság növekedése szempontjából nem szívderítő, hogy a második negyedévben a törlesztések 51 milliárd forinttal meghaladták a folyósításokat.

Pedig a cégek hitelhez jutásának feltételei tovább enyhültek, amihez a versenyhelyzet fokozódása mellett hozzájárultak a pozitív gazdasági kilátások és a piaci hitelprogram is – közölte az MNB a bankok körében végzett felmérése alapján. Az enyhítés elsősorban az árjellegű feltételek mérséklésében nyilvánult meg, jelesül a kkv-k által igénybe vett kis összegű forinthitelek átlagos finanszírozási költsége lejjebb ment.

Lazultak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei is, ami az iparágat érintő problémák enyhülésével, illetve a kockázati toleranciájuk javulásával magyarázható. A bankok elsősorban a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet élénkülését érzékelték, és ügyfeleik új beruházásainak finanszírozási igénye miatt arra számítanak, hogy a bővülés a következő félévben folytatódik.

Pozitívabban reagáltak a háztartások a számukra is kedvezőbb hitelfeltételekre, új szerződéseik volumene éves összevetésben 38 százalékkal nőtt. Ezen belül a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök gyarapodtak a legjobban, 46, illetve 47 százalékkal. Ezzel együtt a háztartások hitelállománya is csökkent 4,2 százalékkal, igaz, legalább a folyósításaik júniusban már meghaladták a törlesztéseiket. Az új lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége változatlan maradt, kamatfelára kissé emelkedett a második negyedévben, amit az MNB szerint a kockázatosabb ügyfelek hitelezése is magyarázhat. A devizahitelezés miatti keserű élmények halványulására utal, hogy egyre több háztartás igényel hitelt, főleg lakásvásárlási céllal, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) „oldalvizén”. Ehhez kapcsolódóan a bankok június végéig 21,5 milliárd forintnyi hitelre szerződtek, az ügyfelek háromnegyede használt lakást vásárolt. Érdemes áttekinteni, hogy a CSOK-szabályok részleteit hogyan lehetne átalakítani annak érdekében, hogy az új lakások súlya növekedjen – javasolja az MNB.

Elégedetlen a jegybank

A biztató hitelezési folyamatok ellenére a Szabadság téren még mindig elégedetlenek a kereskedelmi bankok aktivitásával. A vállalati és a háztartási szegmens hitelezési folyamatait összegző pénzügyi kondíciós index ugyanis azt mutatja, hogy a hitelintézetek, ha csekély mértékben is, de még mindig negatív hatást gyakoroltak a reálgazdaság éves bővülésére.