Elszállt a hitelezés, súlyos bankválság fenyeget Kínában

Súlyos bankválság törhet ki három éven belül Kínában – figyelmeztetett legfrissebb jelentésében a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS). A „bankok bankjának” szolgáltatói szerepe mellett pénzügyi ellenőrző funkciókat is betöltő BIS adatai szerint idén az első negyedévben a fontos stresszindikátorként használt „hitelezési rés” mutató Kínában elérte a 30,1-es értéket – egy évvel korábban is már 25,4 volt –, márpedig a tízes fölötti szint már a válság kockázatát jelzi. (A hitelezési rés lényegében a hitelállomány/GDP, illetve ennek a hosszú távú trendje közti különbséget jelenti; a svájci székhelyű intézmény 1995 óta figyeli ezt az általa irányadónak tekintett mutatót, jelenleg 41 országban és az eurózónában.)
A rekordmagas indikátor jelentőségét érzékelteti, hogy az USA-ban utoljára a 2007–2008-as bankválság előtt láttak tízes fölötti szinteket, de a mutató akkor sem járt ilyen magasságban, mint ahogy az 1997-es ázsiai válság előtt sem. Most a második legrosszabb indikátorral rendelkező Kanadánál 12,1-es értéket mutattak ki a BIS szakértői.

A globális pénzügyi válság után a kínai növekedés egyik fő hajtóereje a hitelezés volt; a BIS adatai szerint 2015 végén az adósságállomány a GDP 255 százalékára rúgott – ez 107 százalékponttal magasabb a nyolc évvel korábbinál –, ezen belül a vállalati adósság-GDP ráta 171 százalék volt. Ezek az arányok akkor is rendkívül magasak egy feltörekvő gazdaságban, ha alapvetően belső adósságokról van szó. A kínai gazdaságpolitika jó ideje a hitelezés élénkítését használja a növekedési ütem minimumának fenntartása egyik fő eszközeként, ideértve az alapkamat csökkentése mellett azt is, hogy fokozatosan mérsékelték a bankok kötelező tartalékrátáját. Az ösztönző intézkedések egyaránt felpörgették a lakossági jelzáloghitelezést és a vállalati beruházásokra adott forrásokat, a nem teljesítő hitelek viszont egyre nagyobb problémát jelentenek a bankoknak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint összesen 1300 milliárd dollárnyi kínai hitelt fenyeget bedőlés – idézte fel a BBC.

Az utóbbi években már sok olyan elemzői vélemény elhangzott, hogy Kínában előbb-utóbb felkell tőkésíteni a jellemzően állami kézben levő nagybankokat, mert a rossz hitelek aránya magasabb lehet a hivatalosan elismert szinteknél – tompítja viszont a kockázatokat az, hogy a pénzügyi rendszert az állam ellenőrzi, a küladósságok szintje pedig alacsony. A hitelezési rés 2009 óta sokszor haladta meg a kockázati küszöbértéket – emlékeztetett most a Bloomberg –, és mégsem robbant ki igazi válság az ország bankszektorában. A magas lakossági megtakarítások, a viszonylag fejletlen tőkepiac mellett az is segíti a krízis elkerülését – állapította meg egy korábbi UBS-elemzés –, hogy gyakran mind a hitelezői, mind a hitelfelvevői oldalon állami szereplő áll, és sokszor nem piaci alkukkal el tudják kerülni, hogy kenyértörésre vigyék egy-egy tartozás dolgát. A UBS számításai szerint 2020-ra a 300 százalékot is elérheti a kínai adósság-GDP arány.