Hét éve nem történt ilyen a magyar bankokkal

Véget ért a magyarországi nagybankok hét szűk esztendeje. Legalábbis abban az értelemben, hogy az idei év első felét mind a nyolcan nyereséggel zárták, amire utoljára 2009-ben volt példa. E makulátlan teljesítményhez az kellett, hogy a már tavaly ilyenkor is pozitív eredményt produkálók mellé az Erste, a CIB és az MKB is felzárkózzon. Mindössze a Budapest Bank ért el alacsonyabb eredményt idén január és június között, mint tavaly.

A magyar gazdasági növekedés szempontjából biztató, hogy a nagybankok hitelezési aktivitása nőtt, ahogy arra az Erste osztrák anyabankja a hazai bankrendszer nevében ígéretet tett a kormánnyal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal tavaly februárban aláírt szándéknyilatkozatban. Ennek az sem mond ellent, hogy a hitelállományuk – az OTP Bank kivételével – csökkent, az ugyanis annak tudható be, hogy nem teljesítő hitelek kerültek ki a mérlegeikből.

Ez utóbbi tette lehetővé a nagybankok többségének, hogy a hiteleik esetleges vissza nem fizetésére képzett céltartalékból felszabadítson, ami növelte az eredményeiket. Nem kis összegről van szó, amit az is érzékeltet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 127 hazai hitelintézet 360,1 milliárd forintos, 2016 első félévi, összesített adózás előtti eredményének csaknem ötöde, 70 milliárd forint ebből származott. E tekintetben a június végén privatizált MKB a kakukktojás, mivel nem szabadított fel céltartalékot, így ezen egyszeri tétel nem járult hozzá ahhoz, hogy nyereséges legyen. A nagybankok közül egyébként az MKB profitja lett a legkisebb.

Ugyanakkor az MKB is az egyike volt annak a tizenhárom hazai pénzintézetnek, amelyek több milliárdot kaptak azért, mert eladták – az Európai Bizottság jóváhagyásával – a Visa Europe-ban meglévő részesedésüket a kártyatársaság amerikai tulajdonosának, a Visa Inc.-nek. E tranzakcióból a legtöbbet, 13 milliárd forintot az OTP kasszírozott, ez az összeg csaknem a negyedét tette ki a magyarországi alaptevékenységéből származó profitjának.

Javított a nagybankok eredményességén az előző évinél kisebb bankadó, valamint kockázati költségeik csökkenése is. Ez utóbbiak már olyan alacsony szintűek, amilyet csak a korábbi jó gazdasági években lehetett tapasztalni – érzékeltette Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese az első féléves eredményeik ismertetésekor.

Bár a jelzáloghitel-állomány a nagybankok többségénél az első félévben még zsugorodott, e tendencia a bankárok várakozásai szerint már az idén megállhat, jövőre pedig már egyértelműen növekedés következhet be. Elsősorban a kormány lakásvásárló intézkedéseinek – jelesül a Családi Otthonteremtési Kedvezménynek – köszönhetően, melyek hatására az idén kétszer annyi lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok. Az ezek alapján felhúzott otthonok többségét egyébként 2017-ben adhatják át.

De nemcsak a jelzáloghitelezés várható felfutása kecsegtet azzal, hogy a most egységesen nyereségessé vált nagybankok eredménysora a közeljövőben is pozitív maradhasson, hanem az is, hogy fogyasztási kölcsöneik már 2016 első felében is növekedtek. Igaz, a vállalati hitelezésük nehezen indul be. Utóbbi inkább annak tudható be, hogy sok cég felvevőpiacok, megrendelések híján nem folyamodik hitelért, amelyek pedig mégis, azok fejlesztési, beruházási elképzeléseit a bankok nem minősítik finanszírozásra érdemesnek. A hitelintézetek tőkehelyzete ugyanis nem lehet akadálya kihelyezési aktivitásuk fokozásának: az MNB szerint a bankszektor félév végi szavatolótőkéje több mint 7 százalékkal volt nagyobb, mint amennyivel a 2015-ös évüket zárták, miközben az átlagos teljes tőkemegfelelési mutatójuk egy százalékponttal volt magasabb, 20,9 százalék.